Deutsch | Ungarisch |
---|---|
karg [karger; am kargsten] Adjektiv [kaʁk] | szűkös◼◼◼melléknév terméketlen (talaj)◼◼◻melléknév szegényes◼◼◻melléknév fukar◼◼◻melléknév |
kargen [kargte; hat gekargt] Verb [ˈkaʁɡn̩] | fukarkodikige |
die Kargheit [der Kargheit; —] Substantiv | szegényesség◼◼◼főnév szűkösség◼◼◼főnév hiányosságfőnév |
der Kargo [des Kargos; die Kargos] Substantiv | hajó szállítmányakifejezés hajó terhekifejezés |
wortkarg [wortkarger; am wortkargsten] Adjektiv | szófukar◼◼◼melléknévMinél izgatotabb lett, annál szófukarabb lett. = Je aufgeregter er wurde, desto wortkarger wurde er. szűkszavú◼◼◼melléknév kevés beszédűkifejezés |
der Superkargo Substantiv | rakomány felügyelőjekifejezés |
die Wortkargheit [der Wortkargheit; —] Substantiv [ˈvɔʁtˌkaʁkhaɪ̯t] | szófukarságfőnév szűkszavúságfőnév |