Немецкий | Венгерский |
---|---|
u. Z. (unserer Zeitrechnung) (Abk.) Substantiv | |
u. zw. (und zwar) (Abk.) | |
das Übel [des Übels; die Übel] Substantiv [ˈyːbl̩] | rossz◼◼◼főnév baj◼◼◻főnév betegség◼◼◻főnév rossz dolog◼◻◻kifejezés nyavalya◼◻◻főnév bántalom◼◻◻főnév |
übel [übler; am übelsten] Adjektiv [ˈyːbl̩] | rossz (erkölcsileg)◼◼◼melléknév romlott (erkölcsileg)◼◻◻melléknév gyengélkedőmelléknév rosszul lévőkifejezés |
übel gesinnt (Von Duden empfohlene Schreibung) Adjektiv | rosszindulatú◼◼◼melléknév |
übel nehmen (Von Duden empfohlene Schreibung) | |
übel nehmen (Von Duden empfohlene Schreibung) Verb [ˈyːbl̩ˌneːmən] | zokon vesz◼◼◻ige nehezményez◼◼◻ige |
übelgelaunt (Von Duden empfohlene Schreibung: übel gelaunt) Adjektiv | rosszkedvű◼◼◼melléknév kedvetlenmelléknév kedvtelenmelléknév |
übelgesinnt (Von Duden empfohlene Schreibung: übel gesinnt) Adjektiv | rosszindulatú◼◼◼melléknév |
übelwollen [wollte übel; hat übelgewollt] Verb [ˈyːbl̩ˌvɔlən] | rosszakaró◼◼◼ige |
die Übelheit Substantiv | rosszaságfőnév |
die Übelkeit [der Übelkeit; —] Substantiv [ˈyːbl̩kaɪ̯t] | hányinger◼◼◼főnév émelygés◼◼◼főnév undor◼◻◻főnév |
übellaunig [übellauniger; am übellaunigsten] Adjektiv [ˈyːbl̩ˌlaʊ̯nɪç] | rosszkedvű◼◼◼melléknév lehangolt◼◼◻melléknév kedvtelenmelléknév |
die Übellaunigkeit [der Übellaunigkeit; die Übellaunigkeiten] Substantiv | kedvetlenség◼◼◼főnév lehangoltságfőnév rosszkedvűségfőnév |
übelnehmen (Von Duden empfohlene Schreibung: übel nehmen) Verb [ˈyːbl̩ˌneːmən] | rossz néven vesz◼◼◼kifejezés zokon vesz◼◻◻kifejezés nehezményezige |
die Übelnehmerei Substantiv | rossznéven vételkifejezés |
übelnehmerisch Adjektiv | rosszkedvűmelléknév sértődöttmelléknév |
übelriechen |