Немецкий | Венгерский |
---|---|
ausstellen [stellte aus; hat ausgestellt] Verb [ˈaʊ̯sˌʃtɛlən] | leállít (kikapcsol)◼◻◻ige kifogásol [~t, ~jon, ~na]◼◻◻ige megállítige ócsárol [~t, ~jon, ~na]ige |
ausstemmen [stemmte aus; hat ausgestemmt] Verb | kivájige kivésige |
aussteuern [steuerte aus; hat ausgesteuert] Verb | hozományt ad◼◼◼kifejezés kelengyét adkifejezés megfelelő kormányzással visszanyeri az irányítást a jármű feletkifejezés társadalombiztosításból kivezetkifejezés |
ausgesteuert werden Phrase | megszűnik a társadalombiztosításakifejezés |
das AVG (Angestelltenversicherungsgesetz) [aːfaʊ̯ˈɡeː] | |
der Blätterteig [des Blätterteig(e)s; die Blätterteige] (ohne Hefe, Backpulver oder Ähnliches hergestellter mehrfach geschichteter, dünn ausgerollter Teig) Substantiv [ˈblɛtɐˌtaɪ̯k] | leveles tészta◼◼◼kifejezés |
der Bankangestellte [ein Bankangestellter; des/eines Bankangestellten; die Bankangestellten/zwei Bankangestellte] substantiviertes Adjektiv [ˈbaŋkˌʔanɡəʃtɛltɐ] | banktisztviselő (férfi)◼◼◼főnév |
die Bankangestellte [eine Bankangestellte; der/einer Bankangestellten; die Bankangestellten/zwei Bankangestellte] substantiviertes Adjektiv [ˈbaŋkˌʔanɡəʃtɛltə] | banktisztviselő (nő)◼◼◼főnév bankalkalmazott (nő)főnév |
beistellen [stellte bei; hat beigestellt] Verb [ˈbaɪ̯ˌʃtɛlən] | rendelkezésre bocsát◼◼◼kifejezés szállít [~ott, ~son, ~ana]◼◼◻ige szolgáltat [~ott, szolgáltasson, ~na]◼◻◻ige hozzászállítige kiállítige odaállítige odaszállítige |
beisteuern [steuerte bei; hat beigesteuert] Verb [ˈbaɪ̯ˌʃtɔɪ̯ɐn] | hozzájárul (anyagilag)◼◼◼ige adakozik [-ott, -zon/-zék, -na/-nék]◼◻◻ige |
benutzergesteuert | |
bereitstellen [stellte bereit; hat bereitgestellt] Verb [bəˈʁaɪ̯tˌʃtɛlən] | elkészít◼◼◼ige készenlétbe helyezkifejezés |
das Bettgestell [des Bettgestell(e)s; die Bettgestelle] Substantiv [ˈbɛtɡəˌʃtɛl] | ágykeret◼◼◼főnév ágyállványfőnév ágyfákfőnév ágyvázfőnév |
bloßstellen [stellte bloß; hat bloßgestellt] Verb [ˈbloːsˌʃtɛlən] | megszégyenít◼◼◼ige nevetségessé tesz◼◻◻kifejezés cikiz [~ett, ~zen, ~ne]◼◻◻ige meghurcol◼◻◻ige |
bloßstellen (sich) [stellte bloß; hat bloßgestellt] Verb | megszégyenül [~t, szégyenüljön meg, ~ne]◼◼◼ige szégyent vall◼◼◻kifejezés |