házasság означает в немецкий
| Венгерский | Немецкий |
|---|---|
| házasságkötésre képes kifejezés | heiratsfähigAdjektiv |
| házasságkötésre képes kifejezés jog | ehefähigAdjektiv |
| házasságkötésre való jog kifejezés | die Ehefähigkeit [der Ehefähigkeit; die Ehefähigkeiten]◼◼◼Substantiv |
| házasságközvetítés főnév | die Ehevermittlung [der Ehevermittlung; die Ehevermittlungen]◼◼◼Substantiv die Heiratsvermittlung [der Heiratsvermittlung; die Heiratsvermittlungen]◼◼◼Substantiv die Eheanbahnung [der Eheanbahnung; die Eheanbahnungen]Substantiv |
| házasságközvetítő főnév | der Ehestifter◼◼◼Substantiv der Schmuser [des Schmusers; die Schmuser]Substantiv |
| házasságközvetítő iroda kifejezés | das HeiratsinstitutSubstantiv |
| házasságlevél főnév | die Heiratsurkunde [der Heiratsurkunde; die Heiratsurkunden]◼◼◼Substantiv der Trauschein [des Trauschein(e)s; die Trauscheine]◼◼◼Substantiv der Eheschein [des Ehescheins; die Ehescheine]Substantiv |
| házasságon kívül született kifejezés | außerehelich◼◼◼Adjektiv |
| házasságon kívüli kifejezés jog | unehelich◼◼◼Adjektiv |
| házasságon kívüli kifejezés | nichtehelich◼◼◻Adjektiv |
| házasságon kívüliség kifejezés | die Unehelichkeit [der Unehelichkeit; —]Substantiv |
| házasságot köt kifejezés | heiraten [heiratete; hat geheiratet Akkusativ]◼◼◼Verb |
| házasságot köt | |
| házasságot sértő kifejezés jog | ehewidrigAdjektiv |
| házasságra képes kifejezés jog | ehefähig◼◼◼Adjektiv |
| házasságra érett kifejezés | heiratsfähig◼◼◼Adjektiv |
| házasságra érett férfi kifejezés | die Mannbarkeit [der Mannbarkeit; —]Substantiv |
| házasságrendezés (egyházjog) főnév vall | die EhesanationSubstantiv |
| házasságszerző főnév | der das Schadchen [des Schadchens; die Schadchen]Substantiv |
| házasságszerű melléknév | eheähnlich◼◼◼Adjektiv |
| házasságszédelgés főnév | der HeiratsschwindelSubstantiv |
| házasságszédelgő főnév | der Heiratsschwindler [des Heiratsschwindlers; die Heiratsschwindler]◼◼◼Substantiv |
| házasságtörés főnév | der Ehebruch [des Ehebruch(e)s; die Ehebrüche]◼◼◼Substantiv |
| házasságtörést követ el kifejezés | Ehebruch begehen◼◼◼Phrase ehebrechen [brach ehe; hat ehegebrochen]Verb |
| házasságtörő melléknév | ehebrecherisch [ehebrecherischer; am ehebrecherischsten]◼◼◼Adjektiv |
| házasságtörő férfi kifejezés | der Ehebrecher [des Ehebrechers; die Ehebrecher]◼◼◼Substantiv |
| házasságtörő nő kifejezés | die Ehebrecherin [der Ehebrecherin; die Ehebrecherinnen]◼◼◼Substantiv |
| házasságtörők (nők) főnév | die Ehebrecherinnen◼◼◼Substantiv |
| házasságvédelmi intézkedés kifejezés | die EheschutzmassnahmeSubstantiv |
| házasságvédelmi intézkedéshez kérvény/kereset | |
| (jiddis) zsidó házasságközvetítő főnév | der das Schadchen [des Schadchens; die Schadchen]Substantiv |
| (szülők által) előre elrendezett házasság kifejezés | arrangierte EhePhrase |
| 10. házassági évforduló kifejezés | die Rosenhochzeit [der Rosenhochzeit; die Rosenhochzeiten]Substantiv |
| a házasság igája kifejezés | das Ehejoch [des Ehejoch(e)s; die Ehejoche]Substantiv |
