Венгерский | Немецкий |
---|---|
a haussza néphez tartozó kifejezés | der Haussa [des Haussa(s); die Haussa, die Haussas]Substantiv |
A havi bérlet lejárt. | |
a ház bejárata kifejezés | der Hauseingang [des Hauseingang(e)s; die Hauseingänge]◼◼◼Substantiv |
A ház beköltözhető. | |
a ház elülső kifejezés | das Vorderhaus [des Vorderhauses; die Vorderhäuser]Substantiv |
a ház jeligéje a kapu fölött kifejezés | die HausinschriftSubstantiv |
a ház jelmondata a kapu fölött kifejezés | die HausinschriftSubstantiv |
a ház jó szelleme kifejezés | der Hausgeist [des Hausgeist(e)s; die Hausgeister]Substantiv |
A ház kulcsrakész. | |
A ház nem lakható. | |
A ház teljesen kész. | |
a ház ura | |
A háza szolgál biztosítékul. | |
a haza védője kifejezés | der Vaterlandsverteidiger [des Vaterlandsverteidigers; die Vaterlandsverteidiger]◼◼◼Substantiv |
a hazafelé vezető út kifejezés | der Heimweg [des Heimweg(e)s; die Heimwege]◼◼◼Substantiv der Nachhauseweg [des Nachhauseweg(e)s; Nachhausewege]◼◼◻Substantiv |
a hazai pálya nyújtotta előny kifejezés | der PlatzvorteilSubstantiv |
a házasság igája kifejezés | das Ehejoch [des Ehejoch(e)s; die Ehejoche]Substantiv |
a házasság köteléke jog | |
a házasság szentsége | |
a házasságkötéshez megkívánt életkor betöltése kifejezés jog | die EhemündigkeitSubstantiv |
a házasságkötéshez szükséges kort betöltött | |
a házastárs meggyilkolása kifejezés | der Gattenmord [des Gattenmord(e)s; die Gattenmorde]Substantiv |
a házban | in dem Hause◼◼◼ |
a háztartás vezetője kifejezés | der Haushälter [des Haushälters; die Haushälter] (Verwandte Form: Haushalter)Substantiv der Haushalter [des Haushalters; die Haushalter] (Verwandte Form: Haushälter)Substantiv |
A háztartási napló rendszeres vezetése nemcsak a családi költségvetést teszi átláthatóvá, de segíthet a pénzügyi helyzet javításában is. | |
A háztartási napló rendszeres vezetése nemcsak a pénzügyi helyzetünk javításában segít, hanem abban is, hogy átláthatóbbá váljon a családi költségvetés. | |
(állami) jóváhagyás főnév | die Approbation [der Approbation; die Approbationen]◼◼◼Substantiv |
abbahagy ige | abbrechen (bricht ab) [brach ab; hat abgebrochen]◼◼◼Verb einstellen [stellte ein; hat eingestellt]◼◼◻Verb unterlassen [unterließ; hat unterlassen]◼◻◻Verb ablassen (lässt ab) [ließ ab; hat abgelassen]◼◻◻Verb auflassen (lässt auf) [ließ auf; hat aufgelassen]Verb |
abbahagy (vmit) ige | aufhören [hörte auf; hat aufgehört] (mit mit Dativ)◼◼◼Verb |
abbahagy vmit | |
abbahagy vmit kifejezés | aufgeben (gibt auf) [gab auf; hat aufgegeben]Verb |
abbahagyás [~t, ~a, ~ok] főnév | die Unterlassung [der Unterlassung; die Unterlassungen]◼◼◼Substantiv die Auflassung [der Auflassung; die Auflassungen]Substantiv der Unterlass [des Unterlasses; die Unterlässe]Substantiv |