Magyar | Latin |
---|---|
helytelenít ige | damno [damnare, damnavi, damnatus](1st) TRANS eicio [ieci, iectus](3rd) improbo [improbare, improbavi, improbatus](1st) TRANS |
helytelenített melléknév | eiectus(3rd) |
helytelenítés főnév | improbatio [~onis]noun |
a jó bíró elítéli, de nem gyűlöli azt, amit helytelenít (Seneca) | |
a régi dolgokat helyteleníthetjük, de már nem változtathatunk rajta (Livius) (a megtörtént dolgot nem lehet meg nem történtté tenni) | |
a törvényhozó elnézi - nagyobb bajok elkerülése végett -, hogy valaki a törvényt nem tartja be (nem helyteleníti, nem bünteti) főnév | dissimulatio [dissimulationis](3rd) F |