un- означает в венгерский
| Немецкий | Венгерский |
|---|---|
| die Unbedenklichkeitsbescheinigung [der Unbedenklichkeitsbescheinigung; die Unbedenklichkeitsbescheinigungen] Substantiv | <értesítés az adóhivataltól a tulajdon átruházásának adómentes jellegéről (ingatlanügylet esetén)>főnév |
| unbedeutend [unbedeutender; am unbedeutendsten] Adjektiv [ˈʊnbəˌdɔɪ̯tn̩t] | jelentéktelen◼◼◼melléknévÚgy vélem néha, hogy igazából semmi időm sincs arra, hogy jelentéktelen semmiségekre szenteljek figyelmet. = Manchmal finde ich, dass ich im Grunde keine Zeit dazu habe, unbedeutenden Belanglosigkeiten meine Aufmerksamkeit zu schenken. |
| die Unbedeutendheit [der Unbedeutendheit; die Unbedeutendheiten] Substantiv | jelentéktelenség [~et, ~e]◼◼◼főnév kicsinyesség [~et, ~e]◼◼◻főnév |
| unbedingt Adjektiv [ˈʊnbəˌdɪŋt] | feltétlen◼◼◼melléknév feltétel nélküli◼◼◻kifejezés fenntartás nélkülikifejezés |
| unbedingt Adverb [ˈʊnbəˌdɪŋt] | feltétel nélkül◼◼◻határozószó fenntartás nélkül◼◻◻határozószó feltétlen(ül)◼◻◻határozószó okvetlen(ül)határozószó |
| die Unbedingtheit [der Unbedingtheit; die Unbedingtheiten] Substantiv | feltétlenség [~et, ~e]◼◼◼főnév feltételnélküliség◼◼◻főnév |
| unbedruckt Adjektiv | üres◼◼◼melléknév nyomtatás nélküli◼◻◻kifejezés |
| unbeeidet | |
| unbeeindruckt | |
| unbeeinflusst [ˈʊnbəˌʔaɪ̯nflʊst] | |
| unbeendet | befejezetlen◼◼◼ |
| unbefahrbar | |
| unbefahren | |
| unbefahren Adjektiv | járatlanmelléknév tapasztalatlanmelléknév |
| unbefangen [unbefangener; am unbefangensten] Adjektiv [ˈʊnbəˌfaŋən] | elfogulatlan◼◼◼melléknév tiszta◼◻◻melléknév ártatlan◼◻◻melléknév |
| die Unbefangenheit [der Unbefangenheit; die Unbefangenheiten] Substantiv | elfogulatlanság [~ot, ~a]◼◼◼főnév pártatlanság [~ot, ~a]◼◼◻főnév |
| unbefestigt | |
| unbefleckt [unbefleckter; am unbeflecktesten] Adjektiv [ˈʊnbəˌflɛkt] | szeplőtelen◼◼◼ szeplőtlen◼◼◻melléknév |
| unbefriedigend [unbefriedigender; am unbefriedigendsten] Adjektiv [ˈʊnbəˌfʁiːdɪɡn̩t] | elégtelen◼◼◼melléknév ki nem elégítő◼◻◻kifejezés |
| unbefriedigende Antwort | |
| unbefriedigendes Gefühl | |
| unbefriedigt Adjektiv | kielégítetlen◼◼◼melléknév ki nem elégítettkifejezés |
| die Unbefriedigtheit [der Unbefriedigtheit; die Unbefriedigtheiten] Substantiv | kielégítetlenség [~et, ~e]főnév |
| unbefristet Adjektiv [ˈʊnbəfʁɪstət] | határozatlan időre szóló◼◼◼kifejezés határidő nélküli◼◼◻kifejezés |
