Немецкий | Венгерский |
---|---|
mündig [mündiger; am mündigsten] Adjektiv [ˈmʏndɪç] | nagykorú◼◼◼melléknév |
die Mündigkeit [der Mündigkeit; —] Substantiv | nagykorúság◼◼◼főnév |
die Mündigsprechung [der Mündigsprechung; die Mündigsprechungen] Substantiv | nagykorúsításfőnév nagykorúvá nyilvánításkifejezés |
unmündig [unmündiger; am unmündigsten] Adjektiv [ˈʊnˌmʏndɪç] | kiskorú◼◼◼melléknévŐ még kiskorú. = Sie ist noch unmündig. |
ehemündig Adjektiv | házasságkötés szempontjából cselekvőképeskifejezés |
die Ehemündigkeit Substantiv | a házasságkötéshez megkívánt életkor betöltésekifejezés házasságkötési cselekvőképességkifejezés |
entmündigen [entmündigte; hat entmündigt] Verb [ɛntˈmʏndɪɡn̩] | gyámság alá helyez◼◼◼kifejezés önállóságától megfosztkifejezés |
die Entmündigung [der Entmündigung; die Entmündigungen] Substantiv | gondnokság alá helyezéskifejezés |
strafmündig Adjektiv [ˈʃtʁaːfˌmʏndɪç] Rechtssprache | nagykorú és ezért büntethetőkifejezés |
die Strafmündigkeit [der Strafmündigkeit; —] Substantiv | büntethetőség◼◼◼főnév |
die Unmündigkeit [der Unmündigkeit; —] Substantiv [ˈʊnˌmʏndɪçˌkaɪ̯t] | kiskorúság◼◼◼főnév |