lein означает в венгерский
| Немецкий | Венгерский |
|---|---|
| der Alleingang [des Alleingang(e)s; die Alleingänge] Substantiv [aˈlaɪ̯nˌɡaŋ] | egyéni vállalkozáskifejezés |
| alleingehend Adjektiv | egyedül közlekedőkifejezés magányosan járókifejezés |
| der Alleinhandel Substantiv | egyedárusításfőnév monopóliumfőnév |
| die Alleinherrschaft [der Alleinherrschaft; die Alleinherrschaften] Substantiv [aˈlaɪ̯nˌhɛʁʃaft] | egyeduralom◼◼◼főnév |
| der Alleinherrscher [des Alleinherrschers; die Alleinherrscher] Substantiv [aˈlaɪ̯nˌhɛʁʃɐ] | egyeduralkodó◼◼◼főnév |
| der Alleinhersteller Substantiv | kizárólagos előállítókifejezés kizárólagos gyártókifejezés |
| alleinig Adjektiv [aˈlaɪ̯nɪç] | kizárólagos◼◼◼melléknév egyedüli◼◼◼melléknév egyedülálló◼◻◻melléknév magányos◼◻◻melléknév |
| der Alleininhaber [des Alleininhabers; die Alleininhaber] Substantiv | egyedüli tulajdonos◼◼◼kifejezés |
| alleinlebend Adjektiv | egyedül élő◼◼◼kifejezés |
| das Alleinmädchen [des Alleinmädchens; die Alleinmädchen] Substantiv [aˈlaɪ̯nˌmɛːtçən] | mindeneslányfőnév |
| das Alleinrecht Substantiv | kizárólagos jog◼◼◼kifejezés monopóliumfőnév |
| der Alleinreisende [ein Alleinreisender; des/eines Alleinreisenden; die Alleinreisenden/zwei Alleinreisende] substantiviertes Adjektiv | egyedül utazó (férfi)◼◼◼kifejezés |
| die Alleinreisende [eine Alleinreisende; der/einer Alleinreisenden, die Alleinreisenden/zwei Alleinreisende] substantiviertes Adjektiv | egyedül utazó (nő)◼◼◼kifejezés |
| die Alleinschuld [der Alleinschuld] Substantiv | egyedüli felelősség◼◼◼kifejezés |
| die Alleinschuld [der Alleinschuld] Substantiv [aˈlaɪ̯nˌʃʊlt] | kizárólagos felelősségkifejezés kizárólagos vétkességkifejezés |
| das Alleinsein [des Alleinseins; —] Substantiv | egyedüllét◼◼◼főnévAz egyedüllétben a legrosszabb a magány. = Das Schlimmste am Alleinsein ist die Einsamkeit. |
| alleinstehend Adjektiv [aˈlaɪ̯nˌʃteːənt] | egyedülálló◼◼◼melléknévJohn egyedülálló. = John ist alleinstehend. magányos◼◼◻melléknév facér◼◻◻melléknév nem házaskifejezés |
| die Alleinstehende substantiviertes Adjektiv [aˈlaɪ̯nˌʃteːəndə] | egyedülálló (férfi)◼◼◼főnév egyedülálló (nő)◼◼◼főnév |
| das Alleinstellungsmerkmal [des Alleinstellungsmerkmal(e)s; die Alleinstellungsmerkmale] Substantiv [aˈlaɪ̯nʃtɛlʊŋsˌmɛʁkmaːl] | egyedi jellemző◼◼◼kifejezés egyedi vonáskifejezés |
| der Alleintäter Substantiv | magányos tetteskifejezés |
| der Alleinunterhalter [des Alleinunterhalters; die Alleinunterhalter] Substantiv | egyedüli szórakoztatókifejezés egyszemélyes szórakoztatókifejezés |
| der Alleinverdiener [des Alleinverdieners; die Alleinverdiener] Substantiv [aˈlaɪ̯nfɛɐ̯ˌdiːnɐ] | egyedüli kereső◼◼◼kifejezés |
| der Alleinverkauf Substantiv | egyedüli eladáskifejezés |
| das Alleinverkaufsrecht Substantiv | egyedüli eladási jogkifejezés |
| das Alleinverschulden Substantiv | egyedüli felelősségkifejezés |
