Немецкий | Венгерский |
---|---|
laufen [lief; hat/ist gelaufen] Verb [ˈlaʊ̯fn̩] | futkosige szaladgálige |
laufen (äu) [lief; ist gelaufen] Verb [ˈlaʊ̯fn̩] | fut [~ott, fusson, ~na]◼◼◼igeMinden nap futsz? = Läufst du jeden Tag? folyik [-t, -jon/-jék, -na/-nék]◼◼◻igeFolyik az orrod. = Deine Nase läuft. szalad [~t, ~jon, ~na]◼◼◻igeMiért szaladunk? = Warum laufen wir? rohan [~t, ~jon, ~na]◼◼◻igeMiért rohanunk? = Warum laufen wir? |
geläufig [geläufiger; am geläufigsten] Adjektiv [ɡəˈlɔɪ̯fɪç] | szokásos◼◼◼melléknév megszokott◼◼◼melléknév közkeletű◼◼◻melléknév folyékony◼◼◻melléknévEzt a nyelvet folyékonyan beszéli. = Diese Sprache ist ihm geläufig. könnyed◼◼◻melléknév (köz)ismertmelléknév kurrensmelléknév |
die Geläufigkeit [der Geläufigkeit; —] Substantiv | folyékonyság [~ot, ~a]◼◼◼főnév gördülékenység [~et, ~e]◼◼◻főnév könnyedség [~et, ~e]főnév |
laugen [laugte; hat gelaugt] Verb [ˈlaʊ̯ɡn̩] | kilúgoz◼◼◼ige kiold◼◼◼ige lúggal kezelkifejezés lúgoz [~ott, ~zon, ~na]ige |
gelaunt Adjektiv [ɡəˈlaʊ̯nt] | kedvű◼◼◼melléknév |
lauschen [lauschte; hat gelauscht] Verb [ˈlaʊ̯ʃn̩] | hallgat [~ott, hallgasson, ~na]◼◼◼igeJohni hallgatta Mari énekét. = John lauschte Marias Gesang. figyel [~t, ~jen, ~ne]◼◼◼igeJohn figyelte a part felől érkező hullámok morajlását. = John lauschte dem Geräusch der gegen den Strand brandenden Wellen. hallgatózik◼◼◻ige hallgatózik (kulcslyukon)◼◼◻ige fülel [~t, ~jen, ~ne]◼◼◻ige hallgatódzik [-ott, -hallgatózzon (hallgatóddzon)/hallgatózzék (hallgatóddzék), -na/-nék]ige |
gelaust [ɡəˈlaʊ̯st] | |
lausen [lauste; hat gelaust] Verb [ˈlaʊ̯zn̩] | kitetvezige |
das Geläut [des Geläut(e)s; die Geläute] Substantiv [ɡəˈlɔɪ̯t] | harangszó◼◼◼főnév harangzúgás◼◼◼főnév harangműfőnév |
geläutert | megtisztult◼◼◼ |
läutern [läuterte; hat geläutert] Verb [ˈlɔɪ̯tɐn] | megtisztít◼◼◼ige tisztít [~ott, ~son, ~ana]◼◼◼ige finomít [~ott, ~son, ~ana]◼◼◻ige |
lauten [lautete; hat gelautet] Verb [ˈlaʊ̯tn̩] | hangzik [-ott, hangozzon/hangozzék, -ana/-anék]◼◼◼igeNa, hogy hangzik a válaszod? = Na, wie lautet deine Antwort? |
läuten [läutete; hat geläutet] Verb [ˈlɔɪ̯tn̩] | szól [~t, ~jon, ~na]◼◼◼igeSzól a harang. = Die Glocke läutet. cseng [~ett, ~jen, ~ene]◼◼◼ige csenget [~ett, csengessen, ~ne]◼◼◼ige |