ehe означает в венгерский
| Немецкий | Венгерский |
|---|---|
| die Ehefrau [der Ehefrau; die Ehefrauen] Substantiv [ˈeːəˌfʁaʊ̯] | hitves◼◻◻főnév |
| der Ehegatte [des Ehegatten; die Ehegatten] Substantiv [ˈeːəɡatə] | házastárs◼◼◼főnév férj◼◼◻főnévA férjétől függ. = Sie ist von ihrem Ehegatten abhängig. |
| die Ehegattin [der Ehegattin; die Ehegattinnen] Substantiv | feleség◼◼◼főnév hitves◼◻◻főnév |
| der Ehegemahl Substantiv | nős férfikifejezés |
| die Ehegemahlin Substantiv | feleségfőnév |
| das Ehegespons [des Ehegesponses; die Ehegesponse] Substantiv [ˈeːəɡəˌʃpɔns] scherzhaft, veraltet | feleségfőnév férjfőnév házasfélfőnév házastársfőnév hitvesfőnév |
| ehegestern | |
| das Eheglück Substantiv [ˈeːəˌɡlʏk] | házasságban való boldogságkifejezés |
| das Ehegüterrecht Substantiv | házassági vagyonjog◼◼◼kifejezés |
| die Ehehälfte [der Ehehälfte; die Ehehälften] Substantiv | házas félkifejezés |
| das Ehehindernis [des Ehehindernisses; die Ehehindernisse] Substantiv [ˈeːəˌhɪndɐnɪs] | házassági akadály◼◼◼kifejezés házasság akadálya◼◼◼kifejezés |
| das Ehejahr [des Ehejahr(e)s; die Ehejahre] Substantiv | házassági év◼◼◼kifejezés |
| das Ehejoch [des Ehejoch(e)s; die Ehejoche] Substantiv | a házasság igájakifejezés |
| der Ehekonsens Substantiv | házassági beleegyezés◼◼◼kifejezés kölcsönös házasságkötési szándékkifejezés |
| der Ehekontrakt Substantiv | házassági szerződéskifejezés |
| der Ehekrach [des Ehekrach(e)s; die Ehekräche] Substantiv [ˈeːəˌkʁax] | házassági csetepatékifejezés |
| die Ehekrise [der Ehekrise; die Ehekrisen] Substantiv [ˈeːəˌkʁiːzə] | házassági kríziskifejezés |
| der Ehekrüppel Substantiv scherzhaft | elnyomott férjkifejezés papucs (férj)főnév |
| das Eheleben [des Ehelebens; die Eheleben] Substantiv [ˈeːəˌleːbn̩] | házasélet◼◼◼főnévMilyen a házasélet? = Wie ist das Eheleben? |
| die Eheleute [—; die Eheleute] Substantiv [ˈeːəˌlɔɪ̯tə] | házaspár◼◼◼főnév |
| Eheleute <Pl> | házastársakvall |
| ehelich [ˈeːəlɪç] | házastársi◼◼◼ házassági◼◼◼ |
| eheliche Pflicht | házastársi kötelesség◼◼◼vall házassági kötelesség◼◼◻vall |
| ehelichen [ehelichte; hat geehelicht] Verb [ˈeːəlɪçn̩] | megnősül◼◼◼ige férjhez adkifejezés |
| ehelichend Adjektiv | házasodómelléknév megnősülőmelléknév |
| die Ehelicherklärung [der Ehelicherklärung; die Ehelicherklärungen] Substantiv Rechtssprache früher | törvényesítés (gyermek)◼◼◼főnév |
