Немецкий-Венгерский словарь »

acheln означает в венгерский

НемецкийВенгерский
acheln [achelte; ist geachelt] Verb
[ˈaxl̩n]
tájszó

kajál [~t, ~jon, ~na]ige

anstacheln [stachelte an; hat angestachelt] Verb
[ˈanˌʃtaxl̩n]

ösztökél [~t, ~jen, ~ne]◼◼◼ige

felbujt [~ott, bujtson fel, ~ana]◼◼◼ige

sarkall [~ott, ~jon, ~na]◼◻◻ige

aufstacheln [stachelte auf; hat aufgestachelt] Verb

felingerel◼◼◼ige

felhergel◼◼◻ige

cukkol [~t, ~jon, ~na]ige

felpiszkálige

aufstacheln [stachelte auf; hat aufgestachelt] (zu mit Dativ) Verb

felbujt (vmire) [~ott, bujtson fel, ~ana]◼◼◻ige

felheccel (vmire)◼◼◻ige

felbiztat (vmire)ige

einkacheln [kachelte ein; hat eingekachelt] Verb

becsempézige

csempével befedkifejezés

der Gemeine Stechapfel (Weiße Stechapfel) (Trivialnamen: Botschekrämen /Siebenbürgen/, Dollkraut /Schlesien/, Donnerkugeln /Tirol/, Dornapfel, Dornkopf, Düwelsappel /Mecklenburg/, Fliegenkrautsamen, Füllenminze, Igelskopf, Igelskolben, Kekebenziker /Siebenbürgen im Rauthal/, Kreuzkümmel /Küstrin/, Krötenmelde, Krützkämel /Pommern/, Papeln /Siebenbürgen/, Paputschen /Siebenbürgen/, Pferdegift, Quetschapfel, Rauchapfelkraut, Schwarzkümmel /für den Samen; Henneberg/, Schwenizkreokt /Siebenbürgen bei Jakobsdorf/, Säkappel /Mecklenburg, Unterweser/, Stachelnuss, Stechapfel, Stechöpffels, Stekappel, Tatschekrokt /Siebenbürgen bei Johannisdorf/, Tobkraut /Schlesien bei Lauban/, Tollkörner und Tollkraut)

maszlag (csattanó maszlag) (Datura stramonium)◼◼◼növénynév
bot

der Giftstachel [des Giftstachels; die Giftstacheln] Substantiv
[ˈɡɪftˌʃtaxl̩]

mérgező tűkifejezés

hacheln [hachelte; ist gehachelt] Verb

gyalul (zöldséget) [~t, ~jon, ~na]ige

szeletel (zöldséget) [~t, ~jen, ~ne]ige

die Hachel [der Hachel; die Hacheln] Substantiv
[ˈhaxl̩]

szálka (kalászon) [~át, ~ája, ~ák]főnév
bot

die Hachel [der Hachel; die Hacheln] Substantiv
[ˈhaxl̩]
österreichisch

tökgyalufőnév

uborkavágófőnév

kacheln [kachelte; hat/ist gekachelt] Verb
[ˈkaxl̩n]

csempéz [~ett, ~zen, ~ne]◼◼◼igeKi van csempézve a fürdő. = Das Badezimmer ist gekachelt.

die Kachel [der Kachel; die Kacheln] Substantiv
[ˈkaxl̩]

csempe [~ét, ~éje, ~ék]◼◼◼főnév

die Ofenkachel [der Ofenkachel; die Ofenkacheln] Substantiv

kemencecsempefőnév

stacheln [stachelte; hat gestachelt] Verb

ösztökél [~t, ~jen, ~ne]◼◼◼ige

csipked [~ett, ~jen, ~ne]◼◻◻ige

piszkál [~t, ~jon, ~na]◼◻◻ige

bőszít [~ett, ~sen, ~ene]ige

hajt [~ott, ~son, ~ana]ige

der Stachel [des Stachels; die Stacheln] Substantiv
[ˈʃtaxl̩]

tüske [~ét, ~éje, ~ék]◼◼◼főnév

fullánk [~ot, ~ja, ~ok]◼◼◻főnév

tövis [~t, ~e, ~ek]◼◼◻főnév

История поиска