miben означает в немецкий
| Венгерский | Немецкий |
|---|---|
| miben | |
| Miben ? | Worin ?◼◼◼Miben vagy jó? = Worin bist du gut? |
| Miben segíthetek önnek? | |
| a helyzet mibenléte kifejezés | die Bewandtnis [der Bewandtnis; die Bewandtnisse] »Substantiv |
| amiben | |
| amiben megállapodtak főnév | |
| benne lakozik (vkiben/vmiben) kifejezés | innewohnen [wohnte inne; hat innegewohnt]◼◼◼ »Verb |
| benne van vmiben kifejezés | mitmischen [mischte mit; hat mitgemischt] »Verb |
| bízik (valamiben) kifejezés | rechnen [rechnete; hat gerechnet] (auf mit Akkusativ)◼◼◼ »Verb |
| bűnös vmiben | |
| csalódik (valamiben) kifejezés | täuschen, sich [täuschte; hat getäuscht] (über mit Akkusativ)Verb |
| dúskál vmiben | |
| egyetért vmiben | |
| elmerül vmiben (könyv, tanulás) ige | |
| elsüllyed vmiben | |
| erős vmiben rég | |
| felér vkivel vmiben | |
| gyönyörködik valamiben ("legelteti a szemét") ige | weiden sich [weidete; hat geweidet]Verb |
| gyönyörködik vmiben | |
| gyönyörködik vmiben kifejezés | verlustieren, sich [verlustierte sich; hat sich verlustiert]Verb |
| hisz vmiben kifejezés | an etw glaubenPhrase |
| illetékes (valamiben) ige | |
| járatos vmiben rég | |
| járatos (vmiben) melléknév | |
| kotorászik vmiben egy eszközzel kifejezés | |
| kételkedik (vmiben, vkiben) ige | zweifeln [zweifelte; hat gezweifelt] (an mit Dativ)◼◼◼ »Verb |
| megakadályoz vkit vmiben | |
| megakadályoz vkit/vmit vmiben kifejezés | |
| megbetegszik vmiben kifejezés | erkranken [erkrankte; ist erkrankt] (an mit Dativ) »Verb |
| megbízik vmiben/vkiben kifejezés | |
| (meg)bízik (vmiben/vkiben) ige | vertrauen [vertraute; hat vertraut] (mit Dativ)◼◼◼ »Verb verlassen sich [verließ sich; hat sich verlassen] (auf etw/jm)Verb |
| megegyezik vmiben ige | vereinbaren [vereinbarte; hat vereinbart] (Akkusativ) »Verb |
| megegyezik (vmiben) kifejezés | |
| megfogódz(kod)ik (vkiben/vmiben) ige | festhalten, sich [hielt sich fest; hat sich festgehalten] (an jm/etw mit Dativ)Verb |
| meghal (vmiben) kifejezés | sterben an [starb; ist gestorben] (mit Dativ)◼◼◼Verb |
| megkapaszkodik vmiben | |
| megállapodik valakivel (valamiben) | |
| megállapodik vmiben | festgemacht »[ˈfɛstɡəˌmaxt] |
| megállapodni vmiben kifejezés | festklopfen [klopfte fest; hat festgeklopft] »Verb |
