Венгерский | Немецкий |
---|---|
középkori melléknév | mittelalterlich [mittelalterlicher; am mittelalterlichsten]◼◼◼ »Adjektiv |
középkori melléknév myomd | |
középkori evezőshajó kifejezés | die Galeone [der Galeone; die Galeonen] »Substantiv |
középkori költő kifejezés | der Spielmann [des Spielmann(e)s; die Spielmänner] »Substantiv |
középkori német jogi könyv kifejezés | der Schwabenspiegel [des Schwabenspiegels; —] »Substantiv |
középkori szellemidéző kifejezés | der Nekromant [des Nekromanten; die Nekromanten] »Substantiv |
középkori templomi hangnem kifejezés zene | die Kirchentonart [der Kirchentonart; die Kirchentonarten] »Substantiv |
középkori vár főépülete kifejezés | |
(középkori várakban)szuroköntő (hely)(ahonnan az ellenségre a szurkot öntötték) főnév | die Pechnase [der Pechnase; die Pechnasen] »Substantiv |
(középkori várban) belső udvar kifejezés | |
<középkori ingatlan- és adóbevallási nyilvántartás> kifejezés tört | |
<középkori kézzel írt szövegek pirossal rajzolt kezdőbetűje> | die Rubrik [der Rubrik; die Rubriken] »Substantiv |
a hagyomány a középkorig vezethető vissza | eine Tradition, die sich bis ins Mittelalter zurückverfolgen lässt |
be van fejezve (középkori kéziratok zárszava) melléknév | explizit [expliziter; am explizitesten] »Adjektiv |
felnégyel (középkori büntetés) ige tört | vierteilen [vierteilte; hat gevierteilt] (besonders im Mittelalter)◼◼◼ »Verb |
Frankföld (a középkori Németország egykori tartománya volt, a mai Bajorország északi részén) főnév földr tört | Franken [Franken(s); —] (Landschaft in Bayern und Baden-Württemberg)◼◼◼ »Substantiv |
harlekini (középkori bohóc) melléknév | harlekinisch »Adjektiv |
Nürnbergtől alig egy órányi autóútra délre, Weißenburg és Treuchtlingen városok között még ma is felismerhetők a középkori csatornaépítés maradványai és jelei a tájban. | |
Pierrot (a középkori vásári színház (Commedia dell’arte) egyik állandó figurája) főnév | der Pierrot [des Pierrots; die Pierrots]◼◼◼ »Substantiv |
önostorozó középkori szekta tagja kifejezés | der Flagellant [des Flagellanten; die Flagellanten] »Substantiv |