(el)tol означает в немецкий
| Венгерский | Немецкий |
|---|---|
| program eltolás kifejezés | die ProgrammverschiebungSubstantiv |
| raktár feltöltése kifejezés | die LagerauffüllungSubstantiv |
| raktárkészlet feltöltése kifejezés | die LagerbestandsauffüllungSubstantiv |
| reggeltől estig | von früh bis spät◼◼◼[fɔn ˈfʁyː bɪs ˈʃpɛːt] |
| repedéseket feltölt és kisimít kifejezés | verspachteln [verspachtelte; hat verspachtelt]Verb |
| szaladgálással eltölt kifejezés | verrennen [verrannte; hat verrannt]Verb |
| széltoló főnév | der Firlefanz [des Firlefanzes; die Firlefanze]Substantiv die Firlefanzerei [der Firlefanzerei; die Firlefanzereien]Substantiv der FlausenmacherSubstantiv der Hallodri [des Hallodris; die Hallodri, die Hallodris]Substantiv |
| széltoló (ember) főnév | der Windbeutel [des Windbeutels; die Windbeutel]◼◼◼Substantiv |
| szomorúságban eltölt kifejezés | vergrämen [vergrämte; hat vergrämt]Verb |
| sztatikus feltölt(őd)és | |
| tanulással eltölt kifejezés | verlernen [verlernte; hat verlernt]Verb |
| tizedesvessző eltolása kifejezés | die KommaverschiebungSubstantiv |
| tréfálkozással eltölt kifejezés | verscherzen [verscherzte; hat verscherzt]Verb |
| turkálással eltölt kifejezés | verkramen [verkramte; hat verkramt]Verb |
| üldögéléssel eltölt | versessen [versessener; am versessensten]Adjektiv |
| utazással eltölt kifejezés | verfahren [verfuhr; hat verfahren]Verb |
| utcaszéltől való építéstávolság főnév | der Bauwich [des Bauwich(e)s; die Bauwiche]Substantiv |
| üzemanyagtartály feltöltése kifejezés | die Tankfüllung [der Tankfüllung; die Tankfüllungen]Substantiv |
| végrehajtás eltolása kifejezés | der VollstreckungsaufschubSubstantiv |
| vessző eltolása kifejezés | die KommaverschiebungSubstantiv |
| veszekedéssel eltölt kifejezés | verzanken [verzankte sich; hat sich verzankt]Verb |
| Vöröseltolódás főnév | die Rotverschiebung [der Rotverschiebung; die Rotverschiebungen]◼◼◼Substantiv |
| zöldvendéglőben borozással eltöltött este kifejezés | der Heurigenabend [des Heurigenabends; die Heurigenabende]Substantiv |
