Венгерский-Английский словарь »

szótag означает в английский

ВенгерскийАнглийский
szótag főnév

syllable [syllables]◼◼◼noun
[UK: ˈsɪl.əb.l̩] [US: ˈsɪl.əb.l̩]
The stress is always on the penultimate syllable. = A hangsúly mindig az utolsó előtti szótagon van.

szótag kihagyása (haplologia)

lipography[UK: lɪpˈɒɡrəfi] [US: lɪpˈɑːɡrəfi]

szótaghangsúly főnév

tonic accentnoun
[UK: ˈtɒ.nɪk ˈæk.sent] [US: ˈtɑː.nɪk ək.ˈsent]

szótaghatár-eltolódás főnév

provectionnoun
[UK: prˈuːvkʃən] [US: prˈuːvkʃən]

szótagkimaradás főnév

haplologynoun
[UK: haplˈɒlədʒi] [US: hæplˈɑːlədʒi]

szótagnyújtás főnév

temporal augmentnoun
[UK: ˈtem.pə.rəl ˈɔːɡ.ment] [US: ˈtem.pə.rəl ɒg.ˈment]

szótagokká formál ige

syllabize [syllabized, syllabizing, syllabizes]verb
[UK: ˈsɪ.lə.baɪz] [US: ˈsɪ.lə.baɪz]

szótagokra elválaszt ige

syllabicate [syllabicated, syllabicating, syllabicates]verb
[UK: sɪ.ˈlæb.ɪ.keɪt] [US: sɪ.ˈlæb.ɪ.keɪt]

szótagokra szétválaszt ige

syllabicate [syllabicated, syllabicating, syllabicates]verb
[UK: sɪ.ˈlæb.ɪ.keɪt] [US: sɪ.ˈlæb.ɪ.keɪt]

szótagol ige

spell [spelt, spelt, spelling, spells]◼◼◼irregular verb
[UK: spel] [US: ˈspel]

syllabicate [syllabicated, syllabicating, syllabicates]verb
[UK: sɪ.ˈlæb.ɪ.keɪt] [US: sɪ.ˈlæb.ɪ.keɪt]

syllabify [syllabified, syllabifying, syllabifies]verb
[UK: sɪ.ˈlæb.ɪ.faɪ] [US: sɪ.ˈlæb.ɪ.faɪ]

syllabize [syllabized, syllabizing, syllabizes]verb
[UK: ˈsɪ.lə.baɪz] [US: ˈsɪ.lə.baɪz]

szótagolt főnév

spelt [spelts]noun
[UK: spelt] [US: spelt]

szótagolva határozószó

syllabicallyadverb
[UK: sɪ.ˈlæb.ɪk.li] [US: sɪ.ˈlæb.ɪk.li]

szótagolva olvas ige

syllabicate [syllabicated, syllabicating, syllabicates]verb
[UK: sɪ.ˈlæb.ɪ.keɪt] [US: sɪ.ˈlæb.ɪ.keɪt]

szótagolva olvas főnév

syllable [syllables]noun
[UK: ˈsɪl.əb.l̩] [US: ˈsɪl.əb.l̩]

szótagolás főnév

syllabification◼◼◼noun
[UK: sɪ.ˌlæb.ɪf.ɪ.ˈkeɪʃ.n̩] [US: sɪ.ˌlæb.ɪf.ɪ.ˈkeɪʃ.n̩]

syllabicationnoun
[UK: sɪ.ˌlæb.ɪ.ˈkeɪʃ.n̩] [US: sɪ.ˌlæb.ɪ.ˈkeɪʃ.n̩]

szótagoló melléknév

syllabic◼◼◼adjective
[UK: sɪ.ˈlæb.ɪk] [US: sɪ.ˈlæb.ɪk]

szótagonként határozószó

syllabically◼◼◼adverb
[UK: sɪ.ˈlæb.ɪk.li] [US: sɪ.ˈlæb.ɪk.li]

szótagot elhagy ige

syncopate [syncopated, syncopating, syncopates]verb
[UK: ˈsɪŋk.ə.peɪt] [US: ˈsɪŋk.ə.ˌpet]

szótagrejtvény főnév

logogriphnoun
[UK: lˈɒɡəɡrˌɪf] [US: lˈɑːɡəɡrˌɪf]

szótagszerűség főnév

syllabismnoun
[UK: sˈɪləbˌɪzəm] [US: sˈɪləbˌɪzəm]

szótagszám főnév

number of syllables◼◼◼noun

szótagvesztés főnév

haplologynoun
[UK: haplˈɒlədʒi] [US: hæplˈɑːlədʒi]

szótagábécé főnév

syllabary◼◼◼noun
[UK: ˈsɪ.lə.bə.ri] [US: ˈsɪ.lə.bə.ri]

szótagírás főnév

syllabismnoun
[UK: sˈɪləbˌɪzəm] [US: sˈɪləbˌɪzəm]

szótagú melléknév

…syllabledadjective
[UK: ˈsɪ.ləb.l̩d] [US: ˈsɪ.ləb.l̩d]

aferézis (szó elején elhagyott hang, szótag) főnév

aphaeresis (loss of one or more sounds from the beginning of a word) [aphaereses]noun
[UK: əfeərˈiːsɪs] [US: əferˈiːsɪs]

alakító szótag

formative syllable[UK: ˈfɔː.mə.tɪv ˈsɪl.əb.l̩] [US: ˈfɔːr.mə.tɪv ˈsɪl.əb.l̩]

beiktatott (hang, szótag) melléknév

epentheticadjective
[UK: ˌe.pen.ˈθe.tɪk] [US: e.pən.ˈθe.tɪk]

betoldott (hang, szótag) melléknév

epentheticadjective
[UK: ˌe.pen.ˈθe.tɪk] [US: e.pən.ˈθe.tɪk]

dochmiuszos (öt szótagú versláb) melléknév

dochmiacadjective
[UK: dˈɒtʃmɪˌak] [US: dˈɑːtʃmɪˌæk]

egyenlő szótagszámú melléknév

parisyllabicadjective
[UK: pˌarɪsɪlˈabɪk] [US: pˌærɪsɪlˈæbɪk]

egyszótagos melléknév

monosyllabic◼◼◼adjective
[UK: ˌmɒ.nə.sɪ.ˈlæ.bɪk] [US: ˌmɒ.nə.sɪ.ˈlæ.bɪk]

egyszótagos rím

masculine rhyme[UK: ˈmæ.skjʊ.lɪn raɪm] [US: ˈmæ.skjə.lən ˈraɪm]

egyszótagú melléknév

monosyllabic◼◼◼adjective
[UK: ˌmɒ.nə.sɪ.ˈlæ.bɪk] [US: ˌmɒ.nə.sɪ.ˈlæ.bɪk]

elülső szótagra átkerülő hangsúly

recessive[UK: rɪ.ˈse.sɪv] [US: rə.ˈse.sɪv]

fá (szolmizációs szótag) főnév

fa◼◼◼noun
[UK: fɑː] [US: fɑː]

12