Ungersk-Tysk ordbok »

két betyder på tyska

UngerskaTyska
kétes melléknév

fragwürdig [fragwürdiger; am fragwürdigsten]◼◼◼Adjektiv
[ˈfʁaːkˌvʏʁdɪç]

bedenklich [bedenklicher; am bedenklichsten]◼◼◻Adjektiv
[bəˈdɛŋklɪç]

fraglich [fraglicher; am fraglichsten]◼◼◻Adjektiv
[ˈfʁaːklɪç]

faul [fauler; am faulsten]◼◼◻Adjektiv
[faʊ̯l]

zweifelhaftes◼◻◻Adjektiv
[ˈt͡svaɪ̯fl̩ˌhaftəs]

unzuverlässig◼◻◻Adjektiv

prekär [prekärer; am prekärsten]◼◻◻Adjektiv
[pʁeˈkɛːɐ̯]

umstritten [umstrittener; am umstrittensten]◼◻◻Adjektiv
[ʊmˈʃtʁɪtn̩]

verdächtig [verdächtiger; am verdächtigsten]◼◻◻Adjektiv
[fɛɐ̯ˈdɛçtɪç]

ungewiss [ungewisser; am ungewissesten]◼◻◻Adjektiv
[ˈʊnɡəvɪs]

strittig [strittiger; am strittigsten]◼◻◻Adjektiv
[ˈʃtʁɪtɪç]

aasig [aasiger; am aasigsten]Adjektiv
[ˈaːzɪç]

dubitativAdjektiv

streitigAdjektiv

unsolidAdjektiv

windig [windiger; am windigsten]Adjektiv
[ˈvɪndɪç]

zwistigAdjektiv
veraltet

kétes melléknév
átv

dunkel [dunkler; am dunkelsten]◼◻◻Adjektiv
[ˈdʊŋkl̩]

két(ség)es melléknév

misslich [misslicher; am misslichsten]Adjektiv
[ˈmɪslɪç]

kétes erkölcsű lány kifejezés

das Flittchen [des Flittchens; die Flittchen]Substantiv
[ˈflɪtçən]

kétes hírnév kifejezés

der Ruch [des Ruch(e)s; die Rüche]Substantiv
[ʁuːx]
gehoben

kétes kérdés kifejezés

die Zweifelsfrage [der Zweifelsfrage; die Zweifelsfragen]Substantiv

kétes volta vminek kifejezés

die Bedenklichkeit [der Bedenklichkeit; die Bedenklichkeiten]Substantiv

kétesség főnév

die Fragwürdigkeit [der Fragwürdigkeit; die Fragwürdigkeiten]Substantiv

kétesélyes melléknév

zweifelhaft [zweifelhafter; am zweifelhaftesten]Adjektiv
[ˈt͡svaɪ̯fl̩ˌhaft]

kétevezős főnév

das Doppelpaddel [des Doppelpaddels; die Doppelpaddel]Substantiv
[ˈdɔpl̩ˌpadl̩]

kétezer (2 000)

zweitausend (2 000)◼◼◼[ˈt͡svaɪ̯ˌtaʊ̯zn̩t]Kétezer könyve van. = Sie hat zweitausend Bücher.

kétezredik (2 000.)

zweitausendste (2 000.)

kétfedelű repülőgép kifejezés

der Zweidecker [des Zweideckers; die Zweidecker]Substantiv

kétfejű

zweiköpfig◼◼◼[ˈt͡svaɪ̯ˌkœp͡fɪç]

kétfejű (Római idő istene)

janusköpfig[ˈjaːnʊsˌkœp͡fɪç]

kétfejű sas kifejezés

der Doppeladler [des Doppeladlers; die Doppeladler]◼◼◼Substantiv
[ˈdɔpl̩ˌʔaːdlɐ]

kétfelé húz kifejezés

achseln [achselte; hat geachselt]Verb

kétfogatú

zweispännig

kétfogú (fűrész)

zweizackig

kétfokú

zweistufig[ˈt͡svaɪ̯ˌʃtuːfɪç]

kétforgós gazdálkodás kifejezés

die ZweifelderwirtschaftSubstantiv

kétfrontos háború kifejezés

der Zweifrontenkrieg [des Zweifrontenkrieg(e)s; die Zweifrontenkriege]◼◼◼Substantiv
[t͡svaɪ̯ˈfʁɔntn̩ˌkʁiːk]

kétfázisú

zweiphasig◼◼◼

zweiphasen◼◻◻

2345