egyetem betyder på svenska
| Ungerska | Svenska |
|---|---|
| egyetem főnév | universitet [~et; pl., ~]◼◼◼substantivVan házi még az egyetemen is? = Har man läxor även på universitetet? campus◼◼◻substantiv högskola [~n -skolor]◼◼◻substantiv lärosäte [~t, ~n]◼◻◻substantiv |
| egyetem | |
| egyetem területe főnév | universitetsområde [~t, ~n]substantiv |
| egyetemen tanul | |
| egyetemes melléknév | universell [~t, ~a]◼◼◼adjektiv allmän [~t, ~na]◼◼◼adjektiv allomfattande◼◼◻adjektiv allmängiltig [~t, ~a]◼◻◻adjektiv generell [~t, ~a]◼◻◻adjektiv alltomfattandeadjektiv allmännelig [~t, ~a]◼◻◻adjektiv allmänmänsklig [~t, ~a]◼◻◻adjektiv allsidig [~t, ~a]◼◻◻adjektiv |
| egyetemes | universal◼◼◻ |
| egyetemes megoldás főnév | universallösning [~en, ~ar]◼◼◼substantiv |
| egyetemes nyelv főnév | universalspråk [~et ~]substantiv |
| egyetemes történelem főnév | världshistoria [-historien]◼◼◼substantiv |
| egyetemes zsinat főnév | koncilium (konsilium) [konciliet koncilier]◼◼◼substantiv |
| egyetemesség főnév | universalitet [~en]◼◼◼substantiv allmängiltighet [~en]substantiv universalism [~en]substantiv |
| egyetemi melléknév | akademisk [~t, ~a]◼◼◼adjektiv |
| egyetemi diploma főnév | universitetsexamen [~ universitetsexamina]substantiv |
| egyetemi diploma | universitetsdiplom [~et ~] |
| egyetemi hallgató főnév | student [~en, ~er]◼◼◼substantiv studerande [~n; pl., ~, best. pl., ~na]◼◼◻substantiv akademiker [~n ~]substantiv universitetsstudent [~en ~er]substantiv |
| egyetemi hallgató melléknév | universitetsstuderande◼◼◻adjektiv |
| egyetemi kurzus főnév | universitetskurs [~en, ~er]◼◼◼substantiv |
| egyetemi képzés főnév | högskoleutbildning [~en, ~ar]◼◼◼substantiv |
| egyetemi kórház főnév | universitetssjukhus [~et; pl., ~]◼◼◼substantiv |
| egyetemi kórház klinikai betege | |
| egyetemi könyvtár főnév | universitetsbibliotek [~et; pl., ~]◼◼◼substantiv |
| egyetemi oktató főnév | akademiker [~n; pl., ~]◼◼◼substantiv universitetslärare [~n; pl., ~, best. pl. -lärarna]◼◼◻substantiv |
| egyetemi rektor főnév | universitetsrektor [~n, ~er]substantiv |
