Ungarsk-Latinsk ordbok »

szó betyr latinsk

UngarskLatinsk
szólít ige

excieo [exciere, -, -](2nd)
verb

excio [excire, excivi, excitus](4th)
verb

szólít (vmely néven acc) ige

invoco [invocare, invocavi, invocatus](1st)
verb

szólít vhová ige

attraho [attrahere, attraxi, attractus](3rd) TRANS
verb

szólítsd fel, hogy maradjon!

iube maneat!

szólítás főnév

vocatus [vocatus](4th) M
noun

szómelléknév

vocalis [vocalis, vocale]adjective

szónok főnév

actor [actoris](3rd) M
noun

syndicus [~i]noun
M

szónok (személy) főnév

orator [oratoris](3rd) M
noun

szónoki melléknév

oratorius [oratoria, oratorium]adjective

rhetoricus [rhetorica, rhetoricum]adjective

szónoki alakzat

conformatio sententiae

szónoki beszéd (prózai) főnév

oratio [orationis](3rd) F
noun

szónoki beszéd vége főnév

epilogus [epilogi](2nd) M
noun

szónoki cikornya főnév

calamister [calamistri](2nd) M
noun

calamistrum [calamistri](2nd) N
noun

szónoki emelvény főnév

templum [templi](2nd) N
noun

szónoki fokozás főnév

progressio [progressionis](3rd) F
noun

szónoki fordulat, mikor a szóló értekezésbe bocsátkozik a bírákkal, s ezzel feltétlen igazságát kívánja éreztetni (retorikában) főnév

communicatio [communicationis](3rd) F
noun

szónoki gyakorlat főnév

declamatio [declamationis](3rd) F
noun

szónoki képesség

copia dicendi

szónoki művészet tudománya

artificium oratorium

szónoki tehetség

facultas dicendi

szónoki tehetség főnév

facundia [facundiae](1st) F
noun

szónokian főnév

rhetorice [rhetorices]noun
F

szónokian határozószó

oratorieadverb

szónoklat főnév

elocutio [elocutionis](3rd) F
noun

orat (oratorium)noun

oratio [orationis](3rd) F
noun

oratorium [~ii]noun
N

szónoklatanár főnév

rhetor [rhetoris]noun
M

szónoklatok

orat. (ratoria)

szónoklattan főnév

ratio disserendinoun

rhetorica [~ae]noun
F Gr

rhetorica [~orum]noun
N Gr

rhetorice [rhetorices]noun
F

szónoklattan professzora

Prof.Orat. (professor oratoriae)

szónoklattani melléknév

rhetoricus [rhetorica, rhetoricum]adjective

szónoklattanítás főnév

declamator [declamatoris](3rd) M
noun

2345