Ungarisch-Latein Wörterbuch »
ember bedeutet auf Latein
| Ungarisch | Latein |
|---|---|
| a jó ember mindenkinek használ | |
| a jó ember mindig kezdő (mindig hajlandó tanulni mástól) (Martialis) | |
| a jó ember mindig kezdő marad | |
| a jóllakott ember nem akar arról tudni, mit szenved a szűkölködő | |
| a jóllakott ember nyugodt | |
| a jóllakott macska játszadozik a megfogott egérrel (Binder) (a fölényes ember lenézi a gyengébbet) | |
| a jólöltözött embert okosnak tartják ezrek, jóllehet valójában gyengeelméjű | vir bene vestitus in vestibus esse peritus creditur a mille, quamvis idiota sit ille |
| a jövőtől való félelem sokszor a legnagyobb bajba sodorja az embert (Lucianus) | |
| a kapatos ember és a gyermek megmondja az igazat(Plato) | |
| a király embere (a kiegyezés után a király bizalmi emberét jelentette) | |
| a kor követelményeinek, vagyis a szükségnek a bölcs ember mindig enged (Cicero) | tempori cedere, idest necessitati parere, semper sapientis est habitus |
| a kövér ember jó ember | |
| a köznépből való ember | |
| a közönséges emberi értelem | |
| a legalsóbb néposztályból való ember | infimatis [~is]M |
| a legbecsületesebb ember | |
| a legbölcsebb az emberek között | |
| a legnagyobb gazember a föld hátán | |
| a legtöbb bajt az emberek maguk okozzák egymásnak (Plinius) | |
| a legtöbb ember nem a bűnre haragszik, hanem a bűnösre (Seneca) | magna pars hominum est quae non peccatis irascitur, sed peccantibus |
| a lovas mögött ül a sötét gond (a gond mindenhova kíséri az embert) (Horatius) | |
| a magas ember ritkán okos, de ha okos, akkor nagyon okos (ez a mondás a középkorban érvényes lehetett, manapság már nem) | |
| a másik consul neve gyűlöletes volt a polgárok előtt, arquiniusok túlontúl hozzászoktak a királysághoz, nem tudnak magánemberként élni | consulis alterius nomen invisum civitati fuitnimium Tarquinios regno assuessenescire eos privatos vivere |
| a megváltott ember évében | |
| a méltó embert a kitüntetés díszíti, a méltatlant pedig megbélyegzi (Publilius Syrus) | |
| a mértékkel fogyasztott bor élesíti az elmét, a mértéktelenül fogyasztott pedig elveszi az ember eszét | acuit ingenium vinum moderamine sumptum; absque modo sumptum perdit cum robore sensum |
| a mértéktelen borfogyasztás gyakran az értelmet elhomályosítja és az ember jó hírnevét is megtépázza | vini amor immodicus mentis persaepe vigorem atque boni famam nominis imminuit |
| a mértéktelen embernek rövid az élete és ritkán öregszik meg (Martialis) | |
| a mester szavaira esküdni (Horatius - Seneca) (nagy emberek tekintélyére való hivatkozás, ha hiányoznak a tárgyi bizonyítékok. Valójában nem azt kell nézni, hogy ki mondta, hanem, hogy mit mondott) | |
| a most élő emberek | |
| a nagy embereket nem szerencséjük, hanem erényes életük alapján kell megítélni (Cornelius Nepos) | |
| a nagy szerencse elhomályosítja az ember elméjét (Seneca) | |
| a nemes lelkű embert a munka élteti (Seneca) | |
| a nép közül való ember | |
| a nyelvet senki emberfia nem képes megszelidíteni, az nyugtalan, gonosz, tele van halálos méreggel | linguam nullus domare potest: inquietum malum, plena veneno mortifero |
| a régi kor emberei főnév | antiquitas [antiquitatis](3rd) F |
| a rendet, a fegyelmet szándékosan megsértő ember | desorganisator [~oris]F |
| a repülés szakembere (személy) | aviaticus [~i]M |
| a részeg, a haragos ember és a gyermek mindig megmondja az igazat (Gruter) (nem tud színészkedni, azt mondja a szája, amit a szíve érez) | |
| a rossz ember akkor a legrosszabb, amikor jónak tünteti fel magát (Publilius Syrus) |
