Nemčina | Maďarčina |
---|---|
glühen [glühte; hat geglüht] Verb [ˈɡlyːən] | izzik◼◼◼igeA szén még izzik. = Die Kohle glüht noch. izzít◼◼◼ige izzás◼◼◼ige lángol◼◼◻ige parázslás◼◼◻ige sugárzik◼◼◻ige parázslik◼◼◻ige izzó fény◼◻◻kifejezés hevít◼◻◻ige hevül◼◻◻ige felhevülésige |
das Glühen Substantiv | izzani◼◼◼főnév |
glühend Adjektiv [ˈɡlyːənt] | izzó◼◼◼melléknévAz izzó vasat az üllőre rakta és egy nagy kalapáccsal ütötte. = Er legte das glühende Eisen auf den Amboss und schlug mit einem großen Hammer darauf ein. forró◼◼◻melléknév buzgó◼◼◻melléknév heves◼◼◻melléknév parázsló◼◻◻melléknév |
glühendheiss | |
glühendheiß | forró◼◼◼ |
das Alpenglühen [des Alpenglühens; —] Substantiv | alpesi fénykifejezés |
weiß glühend (Von Duden empfohlene Schreibung) (Alternative Schreibung: weißglühend) Adjektiv [ˈvaɪ̯sˌɡlyːənt] | fehéren izzókifejezés |
anglühen [glühte an; hat angeglüht] Verb [ˈanˌɡlyːən] | izzásba hozkifejezés megizzítige |
anglühen [glühte an; hat angeglüht] (Akkusativ) Verb [ˈanˌɡlyːən] | ragyogra ránéz (valakire)kifejezés valamire izzó szemmel néz valakire/valamirekifejezés valamire/valakire izzó szemmel nézkifejezés valamit besugározkifejezés |
anglühen [glühte an; ist angeglüht] Verb [ˈanˌɡlyːən] | felizzikige |
aufglühen [glühte auf; hat/ist aufgeglüht] Verb | felizzik◼◼◼ige felragyogige |
ausglühen [glühte aus; hat ausgeglüht] Verb | fokozatos lehűtéssel keményítkifejezés kiizzítige kiégetige lágyítige temperálige átizzítige |
ausglühen [glühte aus; ist ausgeglüht] Verb | (belülről teljesen) kiégkifejezés elizzikige kihűlige |