Nemčina | Maďarčina |
---|---|
der Ekel [des Ekels; die Ekel] Substantiv [ˈeːkl̩] | undor◼◼◼főnév utálat◼◼◻főnév émelygés◼◻◻főnév csömör◼◻◻főnév rosszullétfőnév undokságfőnév undorító dologkifejezés utálatos dologkifejezés |
ekel [ekler; am ekelsten] Adjektiv [ˈeːkl̩] gehoben | undorító◼◼◼melléknév kellemetlen◼◻◻melléknév kényesmelléknév |
das Ekel [des Ekels; die Ekel] Substantiv [ˈeːkl̩] umgangssprachlich abwertend | undorító alakkifejezés kellemetlen fráterkifejezés undok fráterkifejezés utálatos fráterkifejezés |
ekelerregend [ekelerregender; am ekelerregendsten] Adjektiv [ˈeːkl̩ʔɛɐ̯ˌʁeːɡənt] | undorító◼◼◼melléknév |
das Ekelgefühl Substantiv | undor◼◼◼főnév |
ekelhaft [ekelhafter; am ekelhaftesten] Adjektiv [ˈeːkl̩haft] | undorító◼◼◼melléknévA langyos sör undorító. = Warmes Bier ist ekelhaft. förtelmes◼◻◻melléknév |
ekelig [ekeliger; am ekeligsten] Adjektiv [ˈeːkəlɪç] | undorító◼◼◼melléknév |
ekeln [es ekelte; es hat geekelt] Verb [ˈeːkl̩n] | undorít◼◼◼ige utálatot keltkifejezés |
ekeln, sich [es ekelte; es hat geekelt] Verb | undorodik◼◼◼ige utálkozikige |
der Ekelname [des Ekelnamens; die Ekelnamen] Substantiv [ˈeːkl̩ˌnaːmə] | csúfnévfőnév gúnynévfőnév |
anekeln [ekelte an; hat angeekelt jemanden] Verb [ˈanˌʔeːkl̩n] | undorít (valakit)◼◼◼kifejezés undort kelt valakibenkifejezés utálatot kelt valakibenkifejezés |
hinausekeln [ekelte hinaus; hat hinausgeekelt] Verb [hɪˈnaʊ̯sˌʔeːkl̩n] | kiutálige |
anekelnd Adjektiv [ˈanˌʔeːkl̩nt] | förtelmesmelléknév undort keltőkifejezés undorítómelléknév |
auskeltern [kelterte aus; hat ausgekeltert] Verb | kipréselige |
bah (drückt Ekel, Abscheu aus) Interjection Kindersprache, sonst salopp | |
bäh (drückt Ekel, Abscheu aus) Interjection Kindersprache, sonst salopp | pfuj (fúj) (undort, visszatetszést fejez ki)◼◼◼indulatszó |
eingekellert [ˈaɪ̯nɡəˌkɛlɐt] | |
einkellern [kellerte ein; hat eingekellert] Verb [ˈaɪ̯nˌkɛlɐn] | pincébe teszkifejezés |
kellnern [kellnerte; hat gekellnert] Verb [ˈkɛlnɐn] | kiszolgál◼◼◼ige |