Maďarčina-Latinčina slovník »
sors znamená v Latinčina
| Maďarčina | Latinčina |
|---|---|
| sorsot húz | |
| sorsot vet | sortio [ivi, itus](4th) |
| sorsot vetve megosztoztak ruháján (Jézus halála után) | |
| sorspálca főnév | sors [sortis](3rd) F |
| sorsszerűség főnév | fatalismus [fatalismi](2nd) M |
| sorstábla főnév | sors [sortis](3rd) F |
| sorstól nyert | sortitus(3rd) |
| sorsváltozás főnév | vicis (gen f. defect.) [vicis](3rd) F |
| sorsvetés főnév | sortitio [~onis]noun |
| sorszám főnév | N (numerius)noun |
| sorszámnevek | |
| a férfiaknak sorshúzással osztja ki a munkát | |
| a haza sorsáról jósoló (madár béljós szerint) | familiaris [~e](2nd) |
| a haza sorsáról jósoló bélrészek | |
| a haza sorsáról jósolóan (madár béljós szerint) | |
| a járulék a fődolog sorsában osztozik | |
| a jó és balsors, az élet és halál, szegénység és gazdagság - minden Istentől van | bona et mala, vita et mors, paupertas et honestas a Deo sunt |
| a jósors szerzi, a balsors próbára teszi a barátokat (Seneca) | |
| a könyveknek is megvan a maguk sorsa (Terentius Maurus) (ha nem olvassák őket, poros polcra kerülnek) | |
| a nyomorultaknak vigasztalás, ha bajaikban sorstársaik vannak (Spinoza) | |
| a sors főnév | necessitas [necessitatis](3rd) F |
| a sors akarta így | |
| a sors csapásától sújtva | |
| a sors ellen nem lehet tusakodni | |
| a sors ellenáll (a rossz körülmények gátolnak a cselekvésben) | |
| a sors elől kitérni nem lehet, jobb ha követjük útjait | |
| a sors fordulópontja | |
| a sors kegyetlensége | |
| a sors kitűzte a halál napja | |
| a sors könyvében így volt megírva (Ovidius) | |
| a sors majd talál magának utat (Vergilius) | |
| a sors megtalálja a maga útját (Vergilius) | |
| a sors rendelése | |
| a sors segíti a munkát | |
| a sors segítségével | |
| a sors változása folytán | |
| a sors változó árja | |
| a sors vezeti azokat, akik követik, de erőszakkal húzza az ellenállókat (Seneca) | |
| a sorsnál nagyobb erő az okosság (Vergilius) | |
| a sorstól rendelt melléknév | confatalis [confatalis, confatale]adjective |
