Latinska | Ungerska |
---|---|
quiete [quietius, quietissime] adverb | alvónhatározószó csendesen viselkedvehatározószó csendességben élvehatározószó higgadtanhatározószó háborítatlanulhatározószó magányosanhatározószó mentesenhatározószó pihenőnhatározószó szabadonhatározószó tétlenülhatározószó visszavonultanhatározószó vmtől nyugvóanhatározószó zavartalanulhatározószó |
quietem capio verb | elszunnyadige |
quietem habeo ab aliqua re | |
accerso quietem | |
arcesso quietem | |
quamquam edito monuissetne quis quietem eius irrumperet, tamen se in insulam abdidit | bár rendeletben hívta fel a figyelmet arra, hogy senki senki ne zavarja meg a nyugalmát, mégis elrejtőzött a szigeten |
requiete | |
si quietem malis, duc uxorem parem | ha jó házasságban akarsz élni, hozzád hasonló felfogású nőt vegyél feleségül(Quintilianus) |