Latinčina | Maďarčina |
---|---|
imperitus [imperita, imperitum] adjective | vmhez nem értőmelléknév vmt nem tudómelléknév |
imperito [imperitare, imperitavi, imperitatus] (1st) verb | parancsolige vezényelige |
imperite adjective | együgyűenmelléknév ügyetlenülmelléknév |
imperitia [imperitiae] (1st) F noun | járatlanságfőnév tapasztalatlanságfőnév tudatlanságfőnév |
imperitus lingua | |
Imq.appl. (libens meritoque applaudit) | |
in eodem prato bos herbam quaerit, canis leporem, ciconia lacertam | ugyanazon a réten a marha füvet keres, a kutya nyulat, a gólya gyíkot (Seneca) |
in iudicando est criminosa celeritas | ítélkezés közben vétkes dolog a sietség (pl. a statárium) (Publilius Syrus) |
in merito adjective | a dolog érdemébenmelléknév érdembenmelléknév érdemlegesenmelléknév főkérdésbenmelléknév |
in multiloquio non deerit peccatum | |
in oculis suis lacrymatur inimicus: et si invenerit tempus, non satiabitur sanguine | mind a két szemével sír az ellenséged, de véredet szívja, amíg módjában van |
in posteritatem | |
in pueritia | |
in quantum potuerit | |
in veritate | |
in vino, in ira, in puero semper est veritas | a részeg, a haragos ember és a gyermek mindig megmondja az igazat (Gruter) (nem tud színészkedni, azt mondja a szája, amit a szíve érez) |
in vino veritas | |
in vino veritas, in vini feritas | borban az igazság, borban a vadság (Plinius) (a részeg ember kötekedő, goromba) |
incredibili cum celeritate | |
incredibili cum celeritate volare | |
indutui gerit | |
inopi beneficium bis dat, qui dat celeriter | aki a szűkölködőnek gyorsan ad, kétszeresen ad (Publilius Syrus) |
institutum emeritorum et deficientium | |
interitio [~onis] noun F | elpusztulásfőnév |
interitus [interitus] (4th) M noun | bukásfőnév megsemmisülésfőnév romlásfőnév |
intereo [interire, interivi(ii), interitus] verb | alámegyige elmerülige elpusztulige elvészige |