provokatív betekenis in Duits

Hongaars	Duits
provokatív	provokativ [provokativer; am provokativsten]◼◼◼ »Adjektiv [pʁovokaˈtiːf]
provokatív melléknév	provokant [provokanter; am provokantesten]◼◼◼ »Adjektiv [pʁovoˈkant]
előidéz (provokatív viselkedéssel) ige	(he)rausfordern [forderte (he)raus; hat (he)rausgefordert] »Verb

Zoek geschiedenis