Hongaars-Duits woordenboek »

étlen betekenis in Duits

HongaarsDuits
vasúti szerencsétlenség kifejezés

das Zugunglück [des Zugunglück(e)s; die Zugunglücke]◼◼◼Substantiv
[ˈt͡suːkʔʊnˌɡlʏk]

das Eisenbahnunglück [des Eisenbahnunglück(e)s; die Eisenbahnunglücke]◼◼◼Substantiv
[ˈaɪ̯zn̩ˌbaːnˌʔʊnɡlʏk]

das Zugsunglück [des Zugsunglück(e)s; die Zugsunglücke]Substantiv
[ˈt͡suːksʔʊnˌɡlʏk]
österreichisch, schweizerisch

vkinek szerencsétlenségére kifejezés

unglücklicherweiseAdverb
[ˌʊnɡlʏklɪçɐˈvaɪ̯zə]

vminek feltétlen volta kifejezés

die BedingungslosigkeitSubstantiv

vonatszerencsétlenség főnév

das Zugunglück [des Zugunglück(e)s; die Zugunglücke]◼◼◼Substantiv
[ˈt͡suːkʔʊnˌɡlʏk]

das Eisenbahnunglück [des Eisenbahnunglück(e)s; die Eisenbahnunglücke]Substantiv
[ˈaɪ̯zn̩ˌbaːnˌʔʊnɡlʏk]

das Zugsunglück [des Zugsunglück(e)s; die Zugsunglücke]Substantiv
[ˈt͡suːksʔʊnˌɡlʏk]
österreichisch, schweizerisch

vétlen melléknév

unverschuldet◼◼◼Adjektiv
[ˈʊnfɛɐ̯ˌʃʊldət]

vétlenül melléknév

unverschuldetermaßenAdjektiv

zöngétlen nyelvt

stimmlos◼◼◼[ˈʃtɪmloːs]

zöngétlen (hangzó)

geatmet[ɡəˈʔaːtmət]

zöngétlen zárhang kifejezés

die Tenuis [der Tenuis; die Tenues]Substantiv
[ˈteːnuɪs]

észrevétlen melléknév

unbemerkt◼◼◼Adjektiv
[ˈʊnbəˌmɛʁkt]
A tolvaj észrevétlenül behatolt. = Der Dieb drang unbemerkt ein.

unauffällig [unauffälliger; am unauffälligsten]◼◼◻Adjektiv
[ˈʊnˌʔaʊ̯fɛlɪç]

unmerklich◼◼◻AdjektivÉszrevétlenül beköszöntött az ősz. = Der Herbst ist unmerklich eingetreten.

ungesehen◼◼◻Adjektiv

unmerkbar◼◻◻Adjektiv

észrevétlen(ül) határozószó

unvermerktAdjektiv
gehoben

észrevétlen marad

unter dem Radar bleiben

észrevétlenül

unbemerkt◼◼◼[ˈʊnbəˌmɛʁkt]

észrevétlenül vmi furcsa helyzetbe/lelkiállapotba kerül kifejezés
átv

driften [driftete; ist gedriftet]Verb
[ˈdʁɪftn̩]

őszintétlenség [~et, ~e] főnév

die Unehrlichkeit [der Unehrlichkeit; —]◼◼◼Substantiv
[ˈʊnʔeːɐ̯lɪçkaɪ̯t]

die Unaufrichtigkeit [der Unaufrichtigkeit; die Unaufrichtigkeiten]◼◼◼Substantiv

die Unwahrhaftigkeit◼◻◻Substantiv

őszíntétlenség főnév

die Unaufrichtigkeit [der Unaufrichtigkeit; die Unaufrichtigkeiten]Substantiv

234

Zoek geschiedenis