dicţionar Maghiar-German »

két înseamnă în Germană

MaghiarăGermană
kétségbe von kifejezés

anzweifeln [zweifelte an; hat angezweifelt]◼◼◼Verb
[ˈanˌt͡svaɪ̯fl̩n]

bestreiten [bestritt; hat bestritten]◼◼◻Verb
[bəˈʃtʁaɪ̯tn̩]

anfechten (ficht an) [focht an; hat angefochten]◼◼◻Verb
[ˈanˌfɛçtn̩]

absprechen (spricht ab) [sprach ab; hat abgesprochen]◼◻◻Verb
[ˈapˌʃpʁɛçn̩]

aberkennen [erkannte ab; hat aberkannt]Verb
[ˈapʔɛɐ̯ˌkɛnən]

kétségbe von

in Frage ziehen

kétségbe vonás kifejezés

die Bezweifelung [der Bezweifelung; die Bezweifelungen]Substantiv

die Bezweiflung [der Bezweiflung; die Bezweiflungen]Substantiv

kétségbeejtő helyzet

verzweifelte Lage◼◼◼

Kétségbeejtő!

Es ist zum Heulen!◼◼◼

kétségbeesett melléknév

verzweifelt [verzweifelter; am verzweifeltsten]◼◼◼Adjektiv
[fɛɐ̯ˈt͡svaɪ̯fl̩t]
Csak nem akarsz kétségbeesettnek tűnni? = Du willst doch nicht verzweifelt erscheinen?

verzweiflungsvoll◼◻◻Adjektiv

desperat [desperater; am desperatesten]Adjektiv
[dɛspəˈʁaːt]
bildungssprachlich

kétségbeesett tett kifejezés

die Verzweiflungstat [der Verzweiflungstat; die Verzweiflungstaten]◼◼◼Substantiv
[fɛɐ̯ˈt͡svaɪ̯flʊŋsˌtaːt]

kétségbeesett tettekre képes kifejezés

der Desperado [des Desperados; die Desperados]Substantiv
[dɛspeˈʁaːdo]

kétségbeesetten próbálja kiismerni magát egy idegen közegben átv

herumrudern

kétségbeesik [-ett, essen/essék kétségbe, -ne/-nék] ige

verzweifeln [verzweifelte; hat/ist verzweifelt]◼◼◼Verb
[fɛɐ̯ˈt͡svaɪ̯fl̩n]

kétségbeesik

verzeifeln

kétségbeesés [~t, ~e] főnév

die Verzweiflung [der Verzweiflung; die Verzweiflungen]◼◼◼Substantiv
[fɛɐ̯ˈt͡svaɪ̯flʊŋ]
Bosszúsága a kétségbeeséssel volt határos. = Sein Ärger grenzte an Verzweiflung.

die Verzagtheit [der Verzagtheit; die Verzagtheiten]◼◻◻Substantiv
[fɛɐ̯ˈt͡saːkthaɪ̯t]

kétségbeesés [~t, ~e] főnév
rég, vál

die Desperation◼◻◻Substantiv

kétségbeesésbe kerget vkit

jn zur Verzweiflung bringen

kétségbevon

in Frage stellen◼◼◼

kétségbevon melléknév

angezweifelt◼◼◻Adjektiv
[ˈanɡəˌt͡svaɪ̯fl̩t]

kétségbevon ige

bestreiten [bestritt; hat bestritten]Verb
[bəˈʃtʁaɪ̯tn̩]

kétségbevonhatatlan melléknév

unanfechtbar◼◼◼Adjektiv
[ʊnʔanˈfɛçtˌbaːɐ̯]

unbezweifelbar◼◼◼Adjektiv

kétségbevonhatatlan(ul) melléknév

unbestritten◼◼◼Adjektiv

kétségbevonhatatlanság [~ot, ~a] főnév

die ZweifellosigkeitSubstantiv

kétséges esetek kifejezés

die Zweifelsfälle◼◼◼Substantiv
[ˈt͡svaɪ̯fl̩sˌfɛlə]

kétséges kérdés kifejezés

die Zweifelsfrage [der Zweifelsfrage; die Zweifelsfragen]Substantiv

kétségesség [~et, ~e] főnév

die ZweifelhaftigkeitSubstantiv

kétségtelen melléknév

zweifellos◼◼◼Adjektiv
[ˈt͡svaɪ̯fl̩loːs]
Ha ma úgy élnénk, mint akkor éltünk, kétségtelenül szegényeknek tartanának minket. = Wenn wir heute so lebten, wie wir damals gelebt haben, würde man uns zweifellos für arm halten.

unzweifelhaft◼◼◻Adjektiv

zweifelsfrei◼◼◻Adjektiv
[ˈt͡svaɪ̯fl̩sˌfʁaɪ̯]

fraglos◼◼◻Adjektiv
[ˈfʁaːkloːs]

unstreitig◼◻◻Adjektiv

unfehlbar [unfehlbarer; am unfehlbarsten]◼◻◻Adjektiv
[ˌʊnˈfeːlbaːɐ̯]

unbezweifeltAdjektiv

zweifellosesAdjektiv

91011