dicţionar Maghiar-German »

feltétele înseamnă în Germană

MaghiarăGermană
feltételek főnév

die Konditionen◼◼◼Substantiv
[kɔndiˈt͡si̯oːnən]

feltételek illesztése kifejezés

die KonditionenanpassungSubstantiv

feltételek kialakítása kifejezés

die KonditionengestaltungSubstantiv

feltételes melléknév

bedingt [bedingter; am bedingtesten]◼◼◼Adjektiv
[bəˈdɪŋt]

feltételes megálló(hely)

freiwillige Haltestelle

feltételes megálló(hely) főnév
közl

die Bedarfshaltestelle [der Bedarfshaltestelle; die Bedarfshaltestellen]Substantiv
[bəˈdaʁfsˌhaltəʃtɛlə]

(feltételes) megállóhely főnév
vasút

der Haltepunkt [des Haltepunkt(e)s; die Haltepunkte]Substantiv
[ˈhaltəˌpʊŋkt]

feltételes mellékmondat kifejezés

der Bedingungssatz [des Bedingungssatzes; die Bedingungssätze]Substantiv
[bəˈdɪŋʊŋsˌzat͡s]

der Konditionalsatz [des Konditionalsatzes; die Konditionalsätze]Substantiv
[kɔndit͡si̯oˈnaːlˌzat͡s]

feltételes mondatnak a következményt tartalmazó része kifejezés

der HintersatzSubstantiv

der Nachsatz [des Nachsatzes; die Nachsätze]Substantiv
[ˈnaːxˌzat͡s]

feltételes mód kifejezés
nyelv

der Konditional [des Konditionals; die Konditionale]◼◼◼Substantiv
[kɔndit͡si̯oˈnaːl]

die Bedingungsform [der Bedingungsform; die Bedingungsformen]Substantiv

feltételes mód kifejezés

der PotentialisSubstantiv

der Subjunktiv [des Subjunktivs; die Subjunktive]Substantiv
[ˈzʊpjʊŋkˌtiːf]

feltételes mód (conjunctivus) kifejezés
nyelv

die Möglichkeitsform [der Möglichkeitsform; die Möglichkeitsformen]◼◼◼Substantiv
[ˈmøːklɪçkaɪ̯t͡sˌfɔʁm]
Sprachwissenschaft

feltételes szabadláb kifejezés

die Bewährung [der Bewährung; die Bewährungen]◼◼◼Substantiv
[bəˈvɛːʁʊŋ]

feltételesen

bedingungsweise◼◼◼

feltételez ige

annehmen (nimmt an) [nahm an; hat angenommen]◼◼◼Verb
[ˈanˌneːmən]
Kézzel fogható bizonyítékom volt ezt feltételezni. = Ich hatte handfeste Gründe für diese Annahme.

setzen [setzte; hat/ist gesetzt]◼◼◼Verb
[ˈzɛt͡sn̩]

voraussetzen [setzte voraus; hat vorausgesetzt]◼◼◻Verb
[foˈʁaʊ̯sˌzɛt͡sn̩]

glauben [glaubte; hat geglaubt]◼◼◻Verb
[ˈɡlaʊ̯bn̩]

unterstellen [unterstellte; hat unterstellt]◼◼◻Verb
[ˌʊntɐˈʃtɛlən]

mutmaßen [mutmaßte; hat gemutmaßt]◼◻◻Verb
[ˈmuːtˌmaːsn̩]

zumuten [mutete zu; hat zugemutet]◼◻◻Verb
[ˈt͡suːˌmuːtn̩]

gissen [gisste; hat gegisst]Verb

präsumierenVerb

supponieren [supponierte; hat supponiert]Verb
[zʊpoˈniːʁən]

feltételez (vkiről vmit) ige

zutrauen [traute zu; hat zugetraut]◼◼◼Verb
[ˈt͡suːˌtʁaʊ̯ən]

feltételezett melléknév

hypothetisch◼◼◼Adjektiv
[hypoˈteːtɪʃ]

putativAdjektiv
[putaˈtiːf]

konjekturalAdjektiv

feltételezhető melléknév

mutmaßlich◼◼◼Adjektiv
[ˈmuːtˌmaːslɪç]

folgerndAdjektiv
[ˈfɔlɡɐnt]

feltételezés főnév

die Annahme [der Annahme; die Annahmen]◼◼◼Substantiv
[ˈannaːmə]
Ezek csak feltételezések. = Das sind nur Annahmen.

die Vermutung [der Vermutung; die Vermutungen]◼◼◼Substantiv
[fɛɐ̯ˈmuːtʊŋ]

der Ansatz [des Ansatzes; die Ansätze]◼◼◻Substantiv
[ˈanˌzat͡s]

die Konditionierung [der Konditionierung; die Konditionierungen]◼◻◻Substantiv
[kɔndit͡si̯oˈniːʁʊŋ]

die Konjektur [der Konjektur; die Konjekturen]◼◻◻Substantiv
[kɔnjɛkˈtuːɐ̯]

die Supposition [der Supposition; die Suppositionen]Substantiv

12