dicţionar Latin-Maghiar »

possessio înseamnă în Maghiară

LatinăMaghiară
possessio [possessionis] (3rd) F
noun

birtokfőnév

birtokbavételfőnév

földbirtokfőnév

ingatlanfőnév

capio possessionem

birtokba vesz hivatalt

átvesz hivatalt

captio canonicae possessionis

kánoni birtokbavétel (hivatalé)

compossessio [~onis] noun
F

birtokközösségfőnév

eis persuasum est Romanos non solum itinerum causa, sed etiam perpetuae possessionis culmina Alpium occupare conari

meg voltak győződve, hogy a rómaiak nemcsak az utak biztosítása, hanem folytonos birtokbavétel miatt is igyekeznek elfoglalni az Alpok magaslatait

filio et mulieri, fratri et amico non des potestatem super te in vita tua, et non dederis alii possessionem tuam, ne forte poeniteat te, et depreceris pro illis

fiúnak, asszonynak, testvérnek, barátnak magad felett ne adj hatalmat, míg csak élsz, vagyonodat ne add oda egyiknek se, nehogy majd neked kelljen tőlük kérned

immemorabilis possessio

emberemlékezetet meghaladó birtoklás

in possessionem ge venio

birtokba vesz

birtokába lép

nulla possessio, nulla vis auri et argenti luris quam honestas aestimanda est

vagyonnál, aranynál és ezüstnél többet ér a becsületesség (Cicero)

nullius boni sine socio iucunda possessio est

egyedül semminek sem tudunk igazán örülni (Seneca) (megosztott öröm kettős öröm)

sine possessione praescriptio non procedit

birtokbavétel nélkül elévülés nem létezhet