un- înseamnă în Maghiară
| Germană | Maghiară |
|---|---|
| unbefruchtet | |
| unbefugt Adjektiv [ˈʊnbəˌfuːkt] | jogosulatlan◼◼◼melléknév illetéktelen◼◼◼melléknévIlletéktelenül tartózkodnak magánterületen. = Sie befinden sich unbefugt auf Privateigentum. |
| die Unbefugte substantiviertes Adjektiv | illetéktelen (férfi)◼◼◼főnév illetéktelen (nő)◼◼◼főnév |
| Unbefugten ist der Eintritt verboten! | |
| unbegabt Adjektiv | tehetségtelen◼◼◼melléknévTehetségtelen vagy. = Du bist unbegabt. |
| die Unbegabtheit [der Unbegabtheit; —] Substantiv | tehetségtelenség [~et, ~e]főnév |
| unbegehbar Adjektiv | járhatatlan◼◼◼melléknév |
| unbegeistert | |
| unbegeistert Adjektiv | közönyösmelléknév |
| unbegleitet Adjektiv | kísérő nélkül(i)kifejezés |
| unbeglichen [ˈʊnbəˌɡlɪçn̩] | |
| unbegraben Adjektiv | temetetlen◼◼◼melléknév |
| unbegreifbar Adjektiv | felfoghatatlan◼◼◼melléknév érthetetlen◼◼◻melléknév megfoghatatlan◼◻◻melléknév |
| unbegreiflich [unbegreiflicher; am unbegreiflichsten] Adjektiv [ˈʊnbəˌɡʁaɪ̯flɪç] | felfoghatatlan◼◼◼melléknévEzek a problémák számomra felfoghatatlanok. = Diese Probleme sind mir unbegreiflich. megfoghatatlan◼◼◻melléknév |
| unbegreiflicherweise Adverb | érthetetlenülhatározószó felfoghatatlanulhatározószó |
| die Unbegreiflichkeit [der Unbegreiflichkeit; die Unbegreiflichkeiten] Substantiv [ʊnbəˈɡʁaɪ̯flɪçkaɪ̯t] | érthetetlenség [~et, ~e]◼◼◼főnév felfoghatatlanság [~ot, ~a]◼◼◻főnév |
| unbegrenzt Adjektiv [ˈʊnbəˌɡʁɛnt͡st] | határtalan◼◼◼melléknév |
| die Unbegrenztheit [der Unbegrenztheit; —] Substantiv | határtalanság [~ot, ~a]◼◼◼főnév korlátlanság [~ot, ~a]◼◼◻főnév elhatárolatlanságfőnév |
| unbegründet [unbegründeter; am unbegründetsten] Adjektiv [ˈʊnbəˌɡʁʏndət] | alaptalan◼◼◼melléknévA félelmei alaptalanok. = Ihre Befürchtungen sind unbegründet. |
| unbehaart [unbehaarter; am unbehaartesten] Adjektiv [ˈʊnbəˌhaːɐ̯t] | szőrtelen◼◼◼melléknév |
| das Unbehagen [des Unbehagens; —] Substantiv [ˈʊnbəˌhaːɡn̩] gehoben | kellemetlen érzés◼◼◼kifejezés szorongó érzés◼◻◻kifejezés |
| unbehaglich [unbehaglicher; am unbehaglichsten] Adjektiv [ˈʊnbəˌhaːklɪç] | kellemetlen◼◼◼melléknévHagyd abba! Emiatt kellemetlenül érzi magát. = Hör auf! Sie fühlt sich dadurch unbehaglich! kelletlenmelléknév |
| die Unbehaglichkeit [der Unbehaglichkeit; die Unbehaglichkeiten] Substantiv | kényelmetlen érzés◼◼◼kifejezés |
| unbehandelt Adjektiv | kezeletlen◼◼◼melléknév nem kezelt◼◼◼kifejezés |
| unbehaust Adjektiv gehoben | állandó lakhely nélkülikifejezés illetőség nélkülikifejezés |
| unbehebbar | |
| unbehelligt Adjektiv | zavartalan◼◼◼melléknév |
