Germană | Maghiară |
---|---|
der Bleisatz [des Bleisatzes; die Bleisätze] Substantiv [ˈblaɪ̯ˌzat͡s] | ólombetűfőnév |
die Bleischürze Substantiv | ólomkötény◼◼◼főnév |
bleischwer Adjektiv [ˈblaɪ̯ˌʃveːɐ̯] | ólomsúlyú◼◼◼melléknév |
der Bleisoldat [des Bleisoldaten; die Bleisoldaten] Substantiv | ólomkatona (játék)◼◼◼főnév |
der Bleistift [des Bleistift(e)s; die Bleistifte] Substantiv [ˈblaɪ̯ˌʃtɪft] | ceruza [~át, ~ája, ~ák]◼◼◼főnévEz ceruza. = Das ist ein Bleistift. |
der Bleistiftabsatz [des Bleistiftabsatzes; die Bleistiftabsätze] Substantiv | tűsarok (cipőn)főnév |
die Bleistiftmine [der Bleistiftmine; die Bleistiftminen] Substantiv [ˈblaɪ̯ʃtɪftˌmiːnə] | ceruzabél◼◼◼főnév ceruzabetétfőnév |
der Bleistiftspitzer [des Bleistiftspitzers; die Bleistiftspitzer] (Kurzform: Spitzer) Substantiv [ˈblaɪ̯ʃtɪftˌʃpɪt͡sɐ] | ceruzahegyező◼◼◼főnév |
der Spitzer [des Spitzers; die Spitzer] (Kurzform für Bleistiftspitzer) Substantiv [ˈʃpɪt͡sɐ] umgangssprachlich | (ceruza)hegyezőfőnév |
der Bleistiftstummel [des Bleistiftstummels; die Bleistiftstummel] Substantiv [ˈblaɪ̯ʃtɪftˌʃtʊml̩] | grafitceruzafőnév |
die Bleiverbindung [der Bleiverbindung; die Bleiverbindungen] Substantiv [ˈblaɪ̯fɛɐ̯ˌbɪndʊŋ] | ólomvegyület◼◼◼főnév |
die Bleivergiftung [der Bleivergiftung; die Bleivergiftungen] Substantiv [ˈblaɪ̯fɛɐ̯ˌɡɪftʊŋ] | ólommérgezés◼◼◼főnév |
das Bleiweiß [des Bleiweißes; —] Substantiv [ˈblaɪ̯ˌvaɪ̯s] | ólomfehér◼◼◼főnév bázisos ólomkarbonátkifejezés |
abbleiben [blieb ab; ist abgeblieben] Verb [ˈapˌblaɪ̯bn̩] | (el)maradige máshol tartózkodikkifejezés máshol vankifejezés |
ableiern [leierte ab; hat abgeleiert] Verb | ledarál◼◼◼ige agyonjátszikige legombolyítige letekerige leverklizikige verklin eljátszikkifejezés |
ableisten [leistete ab; hat abgeleistet] Verb | teljesít [~ett, ~sen, ~ene]◼◼◼ige letölt◼◼◻ige leszolgál◼◻◻ige |
ableistend Adjektiv | leszolgálómelléknév |
die Ableistung [der Ableistung; die Ableistungen] Substantiv | teljesítés [~t, ~e]◼◼◼főnév leszolgálásfőnév |
ableitbar Adjektiv | levezethető◼◼◼melléknév |
ableiten [leitete ab; hat abgeleitet] Verb [ˈapˌlaɪ̯tn̩] | levezet◼◼◼ige levon◼◼◼ige elvezet◼◼◻ige eltérít◼◻◻ige elterel◼◻◻ige |
ableitend Adjektiv [ˈapˌlaɪ̯tn̩t] | levezető◼◼◼melléknév |
der Ableiter Substantiv | levezető◼◼◼főnév képző [~t, ~je, ~k]főnév |