[reden] înseamnă în Maghiară
| Germană | Maghiară |
|---|---|
| reden [redete; hat geredet] Verb [ˈʁeːdn̩] | mond [~ott, ~jon, ~ana]◼◼◼igeHadd mondjam! = Lass mich reden! beszélget [~ett, ~ne, beszélgessen]◼◼◼igeBeszélgessünk erről! = Reden wir drüber! szól [~t, ~jon, ~na]◼◼◼igeÓhajt szólni? = Wollen Sie reden? cseveg [~ett, ~jen, ~ne]◼◼◻ige beszédet tart◼◻◻kifejezés szónokol [~t, ~jon, ~na]◼◻◻ige |
| die Rede [der Rede; die Reden] Substantiv [ˈʁeːdə] | beszéd [~et, ~(j)e, ~ek]◼◼◼főnév szónoklat [~ot, ~a, ~ok]◼◼◻főnév pletyka [~át, ~ája, ~ák]◼◻◻főnév szóbeszéd◼◻◻főnév beszéd(forma)◼◻◻főnév (szónoki) beszéd◼◻◻főnév |
| reden wie ein Wasserfall | |
| die Redensart [der Redensart; die Redensarten] Substantiv [ˈʁeːdn̩sˌʔaːɐ̯t] | kifejezésmód◼◼◼főnév nyelvezet [~et, ~e]◼◻◻főnév stílus [~t, ~a, ~ok]főnév |
| (mit jm) Fraktur reden | |
| abreden [redete ab; hat abgeredet] Verb [ˈapˌʁeːdn̩] | elvitat◼◼◼ige lebeszél◼◼◻ige megállapodik [-ott, állapodjon/állapodjék meg, -na/nék]◼◻◻ige |
| die Abrede [der Abrede; die Abreden] Substantiv [ˈapʁeːdə] | megállapodás [~t, ~a, ~ok]◼◼◼főnév |
| die Abschiedsrede [die Abschiedsreden ] Substantiv [ˈapʃiːt͡sˌʁeːdə] | búcsúbeszéd◼◼◼főnév búcsúztató [~t, ~ja, ~k]◼◻◻főnév |
| afterreden [afterredete; hat afterredet] Verb alt | gyaláz [~ott, ~zon, ~na]◼◼◼ige megrágalmazige |
| anreden [redete an; hat angeredet] Verb [ˈanˌʁeːdn̩] | megszólít◼◼◼igeHogy mer megszólítani!? = Wie können Sie es wagen mich anzureden? |
| die Anrede [der Anrede; die Anreden] Substantiv [ˈanˌʁeːdə] | megszólítás [~t, ~a, ~ok]◼◼◼főnév |
| die Antrittsrede [der Antrittsrede; die Antrittsreden] Substantiv | székfoglaló◼◼◼főnév ünnepi beszéd◼◻◻kifejezés bemutatkozóbeszédfőnév megnyitóbeszédfőnév |
| aufreden [redete auf; hat aufgeredet] Verb | rábeszélige rátukmálige |
| ausreden [redete aus; hat ausgeredet] (jm etw/jn) Verb [ˈaʊ̯sˌʁeːdn̩] | lebeszél (vkit vmiről/vkiről)◼◼◼igeErről nem lehet lebeszélni. = Das lasse ich mir nicht ausreden. |
| ausreden [redete aus; hat ausgeredet] Verb [ˈaʊ̯sˌʁeːdn̩] | végigmond◼◻◻ige kimond◼◻◻ige megbeszél (alaposan)◼◻◻ige megmondige |
| ausreden (sich) [redete sich aus; hat sich ausgeredet] Verb | kifogással él◼◼◼kifejezés |
