Germană | Maghiară |
---|---|
brennen [brannte; hat gebrannt] Verb [ˈbʁɛnən] | ég◼◼◼igeÉg az erdő. = Der Wald brennt. tűz (nap)◼◼◼igeAz irigység tüze mardosta Tamás lelkét. = Der Neid brannte in Johns Seele. éget◼◼◼ige éget (csíp)◼◼◼ige éget (téglát)◼◼◼ige lángol◼◼◻igeValahol a szívem tájékán lángol egy titkos szerelem. = Tief in meiner Brust brennt eine geheime Liebe. csíp◼◼◻igeA szemembe ment a sampon. Csíp! = Mir ist Shampoo in die Augen gekommen. Das brennt! világít◼◼◻ige perzsel◼◻◻ige mar◼◻◻ige fűt◼◻◻ige bélyeget süt vmirekifejezés |
brennen [brannte; hat gebrannt] (auf mit Akkusativ) Verb [ˈbʁɛnən] | tűz◼◼◼igeAz irigység tüze mardosta Tamás lelkét. = Der Neid brannte in Johns Seele. |
das Brennen Substantiv | égés◼◼◼főnévAz oxigén nem éghető anyag, viszont elősegíti az égést. = Der Sauerstoff ist kein brennbarer Stoff, fördert aber das Brennen. |
brennend [brennender; am brennendsten] Adjektiv [ˈbʁɛnənt] | égő◼◼◼melléknévJohn kirohant az égő házból. = John rannte aus dem brennenden Haus. lángoló◼◼◻melléknév perzselő◼◻◻melléknév |
(brennende) Zigarettenspitze | |
abbrennen [brannte ab; ist abgebrannt] Verb [ˈapˌbʁɛnən] | leég◼◼◼ige tűzkár érikifejezés tűzkárt (el)szenvedkifejezés |
abbrennen [brannte ab; hat abgebrannt] (Akkusativ) Verb [ˈapˌbʁɛnən] | éget◼◼◻ige leéget◼◼◻ige feléget◼◼◻ige kiéget (kerámia)◼◻◻ige (meg)gyújtige felperzselige készre éget (kerámia)kifejezés lepirítige megpirítige |
abrennen [rannte ab; hat abgerannt] Verb [ˈapˌʁɛnən] | |
abrennen [rannte ab; ist abgerannt] Verb [ˈapˌʁɛnən] | elfutige elrohanige elszaladige |
anbrennen [brannte an; ist angebrannt] Verb [ˈanˌbʁɛnən] | odaég◼◼◼igeOdaégett a tej. = Die Milch war angebrannt. |
anbrennen [brannte an; hat angebrannt] Verb [ˈanˌbʁɛnən] | odaéget◼◼◼ige meggyújtige |
anbrennend Adjektiv [ˈanˌbʁɛnənt] | égető◼◼◼melléknév |