hin- significado em Húngaro
| Alemão | Húngaro |
|---|---|
| die Hinde [der Hinde; die Hinden] Substantiv [ˈhɪndə] dichterisch veraltet | szarvastehénfőnév |
| hindenken [dachte hin; hat hingedacht] Verb [ˈhɪnˌdɛŋkn̩] | odagondolige rágondolige |
| hinderlich [hinderlicher; am hinderlichsten] Adjektiv [ˈhɪndɐlɪç] | akadályozó◼◼◼melléknév gátló◼◼◼melléknév hátráltató◼◼◻melléknév |
| hindern [hinderte; hat gehindert] Verb [ˈhɪndɐn] | akadályoz [~ott, ~zon, ~na]◼◼◼ige megakadályoz◼◼◼ige hátráltat [~ott, hátráltasson, ~na]◼◼◻ige |
| hindernd Adjektiv [ˈhɪndɐnt] | akadályozó◼◼◼melléknév |
| das Hindernis [des Hindernisses; die Hindernisse] Substantiv [ˈhɪndɐnɪs] | akadály [~t, ~a, ~ok]◼◼◼főnévNem volt akadály előttünk. = Es gab keine Hindernisse für uns. |
| der Hindernislauf [des Hindernislauf(e)s; die Hindernisläufe] Substantiv | gátfutásfőnév |
| der Hindernisläufer Substantiv | akadályfutófőnév |
| das Hindernisrennen [des Hindernisrennens; die Hindernisrennen] Substantiv | akadályverseny (lóháton)◼◼◼főnév terepfutásfőnév |
| die Hindernisse Substantiv [ˈhɪndɐnɪsə] | gát [~at, ~ja, ~ak]◼◼◼főnév |
| die Hinderung [der Hinderung; die Hinderungen] Substantiv | akadály [~t, ~a, ~ok]◼◼◼főnév hátráltatás [~t, ~a, ~ok]főnév |
| der Hinderungsgrund [des Hinderungsgrund(e)s; die Hinderungsgründe] Substantiv | gátló okkifejezés |
| hindeuten [deutete hin; hat hingedeutet] (auf mit Akkusativ) Verb | utal (vmire) [~t, ~jon, ~na]◼◼◼ige rámutat (vmire)◼◼◻ige céloz (vmire) [célzott, ~zon, ~na]◼◻◻ige |
| das Hindi [des (des) Hindi; —] Substantiv [ˈhɪndiː] | hindi [~t, ~je]◼◼◼főnév |
| die Hindin [der Hindin; die Hindinnen] Substantiv [ˈhɪndɪn] dichterisch veraltet | szarvastehénfőnév |
| hindrängen [drängte hin; hat hingedrängt] Verb | odahajtige |
| der Hindu [des Hindu(s); die Hindu(s)] Substantiv [ˈhɪndu] | hindu (férfi) [~t, ~ja, ~k]◼◼◼főnév |
| der Hinduismus [des Hinduismus; —] Substantiv | hinduizmus [~t, ~a]◼◼◼főnév |
| hinduistisch Adjektiv [hɪnduˈɪstɪʃ] | hinduisztikus◼◼◼melléknév |
| hindurch Adverb [hɪnˈdʊʁç] | át◼◼◼határozószó keresztülhatározószó |
| hindurchgehen [ging hindurch; ist hindurchgegangen] Verb [hɪnˈdʊʁçˌɡeːən] | átmegy◼◼◼ige keresztülmegy◼◼◼ige keresztüljut◼◼◻ige átjut◼◼◻ige |
| hindurchzwängen [zwängte hindurch; hat hindurchgezwängt] Verb | áterőltetige áterőszakolige átnyomige átszorítige |
