geworfen significado em Húngaro
| Alemão | Húngaro |
|---|---|
| niederwerfen [warf nieder; hat niedergeworfen] Verb [ˈniːdɐˌvɛʁfn̩] | ledob◼◻◻ige megsemmisít◼◻◻ige megaláz◼◻◻ige levet◼◻◻ige |
| aufwerfen (sich) (wirft sich auf) [warf sich auf; hat sich aufgeworfen] Verb [ˈaʊ̯fˌvɛʁfn̩] | felmerül◼◼◼ige felvetődik◼◼◻ige jelentősebbnek mutatja magátkifejezés |
| werfen (sich) [warf sich, hat sich geworfen] (auf + Akk) Verb [ˈvɛʁfn̩] | veti magát (vki után)kifejezésA rajongók a sztár után vetették magukat. = Die Fans warfen sich auf den Star. |
| werfen (sich) [warf sich; hat sich geworfen] Verb [ˈvɛʁfn̩] | (meg)vetemedikige |
| (hinein)werfen (sich) [warf sich (hinein); hat sich (hinein)geworfen] Verb | beleveti magátkifejezés |
| überwerfen [warf über; hat übergeworfen] Verb [ˌyːbɐˈvɛʁfn̩] | átdobige átvetige fölé borítkifejezés ráborítige rávetige többet dobkifejezés túldobige vmit rávetve beborítkifejezés |
| umwerfen [warf um; hat umgeworfen] Verb [ˈʊmˌvɛʁfn̩] | felborít◼◼◼igeJohn mérgesen felborította a sakktáblát. = John hat das Schachbrett wütend umgeworfen. feldönt◼◼◻ige levesz a lábáról◼◻◻kifejezés felszántige magára kapkifejezés megforgatige |
| umwerfen [warf um; hat umgeworfen] [ˈʊmˌvɛʁfn̩] | megváltoztat (tervet, rendszert)◼◼◻ meghiúsít◼◻◻ |
| vorwerfen [warf vor; hat vorgeworfen] Verb [ˈfoːɐ̯ˌvɛʁfn̩] | szemére vet◼◼◼kifejezés felró◼◼◻ige elé vet◼◼◻kifejezés szemrehányást tesz◼◼◻kifejezés elé dob◼◻◻kifejezés előredobige |
| wegwerfen [warf weg; hat weggeworfen] Verb [ˈvɛkˌvɛʁfn̩] | eldob◼◼◼igeAmit az egyik ember eldob, azt a másik értékesnek tartja. = Was der eine wegwirft, hält der andre wert. kidob◼◼◼igeCsak ki kellett nézni az ablakon, s máris lehetett tudni, hogy abban a házban olyan lakik, aki semmit sem akar kidobni. = Man musste nur durchs Fenster gucken, und man wusste gleich, dass in dem Haus einer wohnt, der nichts wegwerfen kann. elhajít◼◼◻ige elvet◼◼◻ige |
| werfen (sich) (warf sich; hat sich geworfen) Verb [ˈvɛʁfn̩] | ráveti magát◼◼◼kifejezés leveti magát◼◼◼kifejezés |
| zuwerfen [warf zu; hat zugeworfen] Verb [ˈt͡suːˌvɛʁfn̩] | odavet◼◼◼ige odadob◼◼◼ige |
