sinnen bedeutet auf Ungarisch
| Deutsch | Ungarisch |
|---|---|
| sinnen [sann; hat gesonnen] Verb [ˈzɪnən] | elmélkedik◼◼◼ige tűnődik◼◼◻ige eltűnődik◼◼◻ige forral vmitkifejezés |
| sinnend Adjektiv [ˈzɪnənt] | tűnődő◼◼◼melléknév mélázómelléknév |
| die Sinnenfreude [der Sinnenfreude; die Sinnenfreuden] Substantiv [ˈzɪnənˌfʁɔɪ̯də] | érzékekkel átélhető örömkifejezés |
| sinnenfreudig | |
| sinnenfreudig Adjektiv | tetszőmelléknév |
| die Sinnenlust [der Sinnenlust; —] Substantiv | érzéki öröm◼◼◼kifejezés |
| der Sinnenmensch [des Sinnenmenschen; die Sinnenmenschen] Substantiv | érzéki ember◼◼◼kifejezés |
| der Sinnenrausch [des Sinnenrausch(e)s; —] Substantiv | érzéki mámor◼◼◼kifejezés |
| der Sinnenreiz [des Sinnenreizes; die Sinnenreize] Substantiv | érzéki inger◼◼◼kifejezés |
| der Sinnentaumel Substantiv | érzéki kavalkádkifejezés |
| sinnentleert Adjektiv gehoben | értelmetlen◼◼◼melléknév |
| die Sinnenwelt [der Sinnenwelt; —] Substantiv | érzéki világ◼◼◼kifejezés az érzékek világa◼◻◻kifejezés |
| der Angelsächsin [des Angelsächsin; die Angelsächsinnen] Substantiv [ˈaŋl̩ˌzɛksɪn] | angolszász (nő)főnév |
| ansinnen [sann an; hat angesonnen] Verb | |
| das Ansinnen [des Ansinnens; die Ansinnen] Substantiv [ˈanˌzɪnən] | elfogadhatatlan javaslatkifejezés lehetetlen elváráskifejezés rosszindulatú gyanúsításkifejezés sértő feltételezéskifejezés |
| die Aragonesin [der Aragonesin; die Aragonesinnen] Substantiv | aragóniai (nő)főnév |
| auf Abhilfe sinnen | |
| auf etw sinnen Verb | tervel (valamit)kifejezés |
| aussinnen [sann aus; hat ausgesonnen] Verb | kigondolige |
| die Balinesin [der Balinesin; die Balinesinnen] Substantiv [baliˈneːzɪn] | balinéz◼◼◼főnév |
| besinnen, sich [besann; hat besonnen] Verb | emlékszik◼◼◼ige |
| besinnen, sich [besann; hat besonnen] (auf mit Akkusativ) Verb | gondolkodik (vmin)◼◼◼ige töri a fejét (vmin)◼◼◻kifejezés |
| die Bordelesin [der Bordelesin; die Bordelesinnen] Substantiv | |
| die Ceylonesin [der Ceylonesin; die Ceylonesinnen] Substantiv | ceyloni (nő)kifejezés |
| die Chinesin [der Chinesin; die Chinesinnen] Substantiv [çiˈneːzɪn] | kínai (nő)◼◼◼főnévKínai vagyok. = Ich bin Chinesin. |
| die Diakonissin [der Diakonissin; die Diakonissinnen] Substantiv [diakoˈnɪsɪn] | diakonissza◼◼◼főnév |
| die Dächsin [der Dächsin; die Dächsinnen] Substantiv [ˈdɛksɪn] | nőstény borzállatnév |
| entsinnen, sich [entsann sich; hat sich entsonnen] Verb gehoben | emlékszik◼◼◼ige emlékezikige |
| ersinnen [ersann; hat ersonnen] Verb [ɛɐ̯ˈzɪnən] | kigondol◼◼◼ige |
