Deutsch | Ungarisch |
---|---|
gelehnt [ɡəˈleːnt] | |
lehnen [lehnte; hat gelehnt] (an mit Akkusativ) Verb [ˈleːnən] | támaszt◼◼◼ige hajt◼◼◼ige hajt vmit vmihezkifejezés támasztja magát vminekkifejezés |
lehnen, sich [lehnte; hat gelehnt] (an mit Akkusativ) Verb | támaszkodik vminekkifejezés |
abgelehnt Adjektiv [ˈapɡəˌleːnt] | elutasított◼◼◼melléknév visszautasított◼◼◻melléknév |
ablehnen [lehnte ab; hat abgelehnt] Verb [ˈapˌleːnən] | elutasít◼◼◼igeA bank elutasította Johni hitelkérelmét. = Die Bank hat Johns Kreditantrag abgelehnt. visszautasít◼◼◼igeMit csinálok, ha visszautasít? = Was mache ich, wenn sie ablehnt? |
angelehnt Adverb [ˈanɡəˌleːnt] | kiindulva valamibőlhatározószó rátámaszkodvahatározószó |
anlehnen [lehnte an; hat angelehnt] Verb [ˈanˌleːnən] | csatlakozik◼◼◼ige |
anlehnen [lehnte an; hat angelehnt] (an mit Akkusativ) Verb [ˈanˌleːnən] | nekitámaszt (valaminek)kifejezés |
auflehnen [lehnte auf; hat aufgelehnt] Verb [ˈaʊ̯fˌleːnən] | nekitámasztige |
anlehnen, sich [lehnte sich an; hat sich angelehnt] (an mit Akkusativ) Verb | alapul (mintául) vesz (valamit)ige igazodik (valamihez)kifejezés |
auflehnen, sich [lehnte sich auf; hat sich aufgelehnt ] Verb | |
auflehnen, sich [lehnte sich auf; hat sich aufgelehnt] (gegen mit Akkusativ) Verb | |
hinauslehnen [lehnte sich hinaus; hat sich hinausgelehnt] Verb | kihajol◼◼◼ige kitámasztige |
vorlehnen [lehnte sich vor; hat sich vorgelehnt] Verb [ˈfoːɐ̯ˌleːnən] | előrehajlikige |
zurücklehnen [lehnte zurück; hat zurückgelehnt] Verb [t͡suˈʁʏkˌleːnən] | széken hátradől◼◼◼kifejezés |