stete означает в венгерский
| Немецкий | Венгерский |
|---|---|
| ausmisten [mistete aus; hat ausgemistet] Verb [ˈaʊ̯sˌmɪstn̩] | kitakarít◼◼◼ige kitrágyázige szeméttől megtisztítkifejezés |
| mosten [mostete; hat gemostet] Verb | mustot készítkifejezés |
| nisten [nistete; hat genistet] Verb [ˈnɪstn̩] | fészkel [~t, ~jen, ~ne]◼◼◼ige beköltözik◼◻◻ige befészkeli magátkifejezés kényelmesen letelepszikkifejezés |
| einnisten (sich) [nistete sich ein; hat sich eingenistet] Verb | befészkeli magát◼◼◼kifejezés befészkelődik◼◻◻ige fészket rak◼◻◻kifejezés |
| osten [ostete; ist geostet] Verb [ˈɔstn̩] | kelet felé tájolkifejezés |
| die Pastete [der Pastete; die Pasteten] Substantiv [pasˈteːtə] | pástétom [~ot, ~a, ~ok]◼◼◼főnév |
| prosten [prostete; hat geprostet] Verb [ˈpʁoːstn̩] | vkinek az egészségére iszikkifejezés |
| zuprosten [prostete zu; hat zugeprostet] Verb [ˈt͡suːˌpʁoːstn̩] | vkinek az egészségére iszikkifejezés |
| pustete [ˈpuːstətə] | fújt◼◼◼ |
| pusten [pustete; hat gepustet] Verb [ˈpuːstn̩] | fúj [~t, ~jon, ~na]◼◼◼ige |
| anpusten [pustete an; hat angepustet] Verb | megfújige |
| anpusten [pustete an; hat angepustet] (Akkusativ) Verb | ráfúj (valamire)kifejezés |
| aufpusten [pustete auf; hat aufgepustet] Verb | felfújige |
| auspusten [pustete aus; hat ausgepustet] Verb [ˈaʊ̯sˌpuːstn̩] | elfúj◼◼◼ige kifújige |
| aufpusten (sich) [pustete sich auf; hat sich aufgepustet] Verb | felfuvalkodik [-ott, fuvalkodjon/fuvalkodjék fel, -na/-nék]ige |
| rasten [rastete; hat/ist gerastet] Verb [ˈʁastn̩] | pihen [~t, ~jen, ~ne]◼◼◼ige megpihen◼◼◻igeA síkságon megpihen a folyó. = Der Fluss rastet auf dem Flachland. |
| ausrasten [rastete aus; ist ausgerastet] Verb [ˈaʊ̯sˌʁastn̩] | kiborul◼◼◼ige bekattan (ember)◼◼◼ige kissé megbolondulkifejezés kitér szokott vágányábólkifejezés |
| ausrasten [rastete aus; hat ausgerastet] Verb [ˈaʊ̯sˌʁastn̩] | (meg)pihenige |
| einrasten [rastete ein; ist eingerastet] Verb | bekattintige |
| ausrasten (sich) [rastete sich aus; hat sich ausgerastet] Verb | kipiheni magát◼◼◼kifejezés |
| rösten [röstete; hat geröstet] Verb [ˈʁœstn̩] | pörköl (kávét) [~t, ~jön, ~ne]◼◼◼ige pirít [~ott, ~son, ~a]◼◼◻ige |
| rosten [rostete; hat/ist gerostet] Verb [ˈʁɔstn̩] | rozsdásodik [-ott, -jon/-jék, -na/-nék]◼◼◼igeMiért rozsdásodik a vas? = Warum rostet Eisen? megrozsdásodik◼◻◻ige berozsdál◼◻◻ige megpirítige |
