Немецкий | Венгерский |
---|---|
störanfällig [störanfälliger; am störanfälligsten] Adjektiv [ˈʃtøːɐ̯ʔanˌfɛlɪç] | |
unauffällig [unauffälliger; am unauffälligsten] Adjektiv [ˈʊnˌʔaʊ̯fɛlɪç] | észrevétlen◼◼◼melléknév feltűnés nélkülikifejezés feltűnést nem keltőkifejezés |
der Analogausfall Substantiv | analóg jel kimaradásakifejezés |
anderenfalls Adverb [ˈandəʁənˌfals] | ellenkező esetben◼◼◼határozószó (más)különbenhatározószó |
andernfalls Adverb [ˈandɐnfals] | ellenkező esetben◼◼◼határozószó (más)különbenhatározószó |
der Anfall [des Anfall(e)s; die Anfälle] Substantiv [ˈanˌfal] | roham [~ot, ~a, ~ok]◼◼◼főnév támadás [~t, ~a, ~ok]◼◼◼főnév (tulajdon)-átszállásfőnév hozam (iparban, mezőgazdaságban) [~ot, ~a, ~ok]főnév jövedelem [jövedelmet, jövedelme, jövedelmek]főnév rászállás (pl. örökség)főnév |
anfallartig Adjektiv | rohamszerűmelléknév |
anfallen (fällt an) [fiel an; ist angefallen] Verb [ˈanˌfalən] | keletkezik (melléktermékként) [-ett, -zen/-zék, -ne/-nék]◼◼◼ige adódik [-ott, -jon/-jék, -na/-nék]◼◼◻ige előállige |
anfallen (fällt an) [fiel an; hat angefallen] Verb [ˈanˌfalən] | megtámad◼◼◻ige megrohan◼◻◻ige hatalmába kerítkifejezés |
anfallend Adjektiv [ˈanˌfalənt] | fellépő◼◼◼melléknév előforduló◼◼◼melléknév rátámadómelléknév |
anfällig (für mit Akkusativ) Adjektiv [ˈanfɛlɪç] | hajlamos (valamire)◼◼◼melléknévA kisbabák betegségekre hajlamosak. = Babys sind anfällig für Krankheiten. fogékony (valami iránt)◼◼◼melléknévAz emberek fogékonyak az idiótizmusra. = Menschen sind anfällig für Idiotie. |
die Anfälligkeit [der Anfälligkeit; die Anfälligkeiten] Substantiv [ˈanˌfɛlɪçkaɪ̯t] | érzékenység [~et, ~e]◼◼◼főnév fogékonyság [~ot, ~a]◼◼◻főnév |
anheimfallen (fällt anheim) [fiel anheim; ist anheimgefallen] Verb [anˈhaɪ̯mˌfalən] | áldozatául esik (vminek)◼◼◼kifejezés osztályrészül jut◼◼◻kifejezés |
der Anredefall [des Anredefall(e)s; die Anredefälle] Substantiv | megszólító eset◼◼◼kifejezés vokativuszfőnév |
der Apothekenabfall Substantiv | gyógyszerészeti hulladékkifejezés gyógyszertári hulladékkifejezés |
das Arbeiterunfallgesetz Substantiv |