ex- означает в венгерский
| Немецкий | Венгерский |
|---|---|
| expansiv Adjektiv | növekedő◼◼◼melléknév táguló◼◼◻melléknév |
| die Expansivkraft [der Expansivkraft; die Expansivkräfte] Substantiv | feszítő [~t, ~je, ~k]főnév tágulófőnév terjeszkedő erőfőnév |
| die Expatriation Substantiv Politik, Rechtssprache | állampolgárság megvonásakifejezés expatriációfőnév expatriálásfőnév |
| expatriieren [expatriierte; hat expatriiert] Verb Politik, Rechtssprache | állampolgárságától megfosztkifejezés expatriálige |
| der Expedient [des Expedienten; die Expedienten] Substantiv [ˌɛkspeˈdi̯ɛnt] | expeditőrfőnév expeditorfőnév |
| expedieren [expedierte; hat expediert] Verb [ɛkspeˈdiːʁən] | szállít [~ott, ~son, ~ana]◼◼◼ige eljuttatige expediál [~t, ~jon, ~na]ige |
| das Expedit [des Expedit(e)s; die Expedite] Substantiv [ɛkspeˈdɪt] | kiadófőnév |
| die Expedition [der Expedition; die Expeditionen] Substantiv [ɛkspediˈt͡si̯oːn] | expedíció [~t, ~ja, ~k]◼◼◼főnévAz expedíciójuk antik romokat talált. = Ihre Expedition entdeckte antike Ruinen. felfedező út◼◻◻kifejezés |
| die Expeditionsgebühren Pluralwort | szállítási költségekkifejezés |
| der Expeditionsleiter [des Expeditionsleiters; die Expeditionsleiter] Substantiv [ɛkspediˈt͡si̯oːnsˌlaɪ̯tɐ] | expedíció vezetője◼◼◼kifejezés |
| der Expeditionsteilnehmer [des Expeditionsteilnehmers; die Expeditionsteilnehmer] Substantiv [ɛkspediˈt͡si̯oːnsˌtaɪ̯lneːmɐ] | expedíció résztvevője◼◼◼kifejezés kutatóút résztvevőjekifejezés |
| der Expeditor [des Expeditors; die Expeditoren] Substantiv | expeditor◼◼◼főnév expeditőrfőnév |
| die Expektoration [der Expektoration; die Expektorationen] Substantiv | expektorációfőnév |
| expektorieren [expektorierte; hat expektoriert] Verb | expektorálige |
| expensiv Adjektiv | drága◼◼◼melléknév költséges◼◼◻melléknév expenzívmelléknév |
| das Experiment [des Experiment(e)s; die Experimente] Substantiv [ɛkspeʁiˈmɛnt] | kísérlet [~et, ~e, ~ek]◼◼◼főnévEz csak egy kísérlet volt. = Es war nur ein Experiment. kísérletezés [~t, ~e, ~ek]◼◼◻főnév |
| experimental Adjektiv [ɛkspeʁimɛnˈtaːl] selten | kísérleti◼◼◼melléknév experimentális◼◻◻melléknév |
| die Experimentalphysik [der Experimentalphysik; —] Substantiv | kísérleti fizika◼◼◼kifejezés |
| die Experimentalstudie Substantiv | kísérleti tanulmánykifejezés |
| der Experimentator [des Experimentators; die Experimentatoren] Substantiv [ɛkspeʁimɛnˈtaːtoːɐ̯] | experimentátor◼◼◼főnév |
| Experimente anstellen | kísérletezik◼◼◼ |
| experimentell Adjektiv [ɛkspeʁimɛnˈtɛl] | kísérleti◼◼◼melléknév kísérletező◼◼◻melléknév experimentális◼◻◻melléknév |
