Немецкий | Венгерский |
---|---|
erbitten [erbat; hat erbeten] Verb [ɛɐ̯ˈbɪtn̩] | elkér◼◼◻ige kérlel [~t, ~jen, ~ne]ige kiengesztelige |
erbittend Adjektiv [ɛɐ̯ˈbɪtn̩t] | elkérőmelléknév kikérőmelléknév |
erbittern [erbitterte; hat erbittert] Verb [ɛɐ̯ˈbɪtɐn] | súlyosbít [~ott, ~son, ~ana]◼◼◼ige elkeserít◼◼◻ige felbőszítige |
erbittert [ɛɐ̯ˈbɪtɐt] | elkeseredett◼◼◼ |
erbittert sein über (mit Akkusativ) Verb | |
die Erbitterung [der Erbitterung; die Erbitterungen] Substantiv [ɛɐ̯ˈbɪtəʁʊŋ] | elkeseredés [~t, ~e, ~ek]◼◼◼főnév elkeserítés [~t, ~e, ~ek]főnév felbosszantásfőnév súlyosbodás [~t, ~a]főnév |
die Exhibition [der Exhibition; die Exhibitionen] Substantiv [ɛkshibiˈt͡si̯oːn] | kiállítás◼◼◼főnév |
der Exhibitionismus [des Exhibitionismus; die Exhibitionismen] Substantiv [ɛkshibit͡si̯oˈnɪsmʊs] | magamutogatás◼◼◼főnév |
der Exhibitionist [des Exhibitionisten; die Exhibitionisten] Substantiv [ɛkshibit͡si̯oˈnɪst] | exhibicionista [~át, ~ája, ~ák]◼◼◼főnév magamutogató◼◼◻főnév |
die Exorbitanz Substantiv | exorbitanciafőnév rendkívüliség [~et, ~e]főnév |
Falls Sie nach Mitternacht zurückkehren, müssen Sie bitte klingeln. | |
die Fehlbitte Substantiv | hasztalan kér(lel)éskifejezés sikertelen kér(lel)éskifejezés |
das Fehlererkennungsbit Substantiv | hibafölismerő bitkifejezés |
die Feldhaubitze [der Feldhaubitze; die Feldhaubitzen] Substantiv Militär | tábori tarackkifejezés |
die Fünfbiteinheit Substantiv | ötbites egységkifejezés |
die Fürbitte [der Fürbitte; die Fürbitten] Substantiv [ˈfyːɐ̯ˌbɪtə] | közbenjárás◼◼◼főnév könyörgés [~t, ~e, ~ek]◼◼◻főnév kérés [~t, ~e, ~ek]◼◼◻főnév |
fürbitten [fürbat; hat gefürbeten] Verb | közbenjár◼◼◼ige |
Fürbitten <Pl> | |
der Fürbitter [des Fürbitters; die Fürbitter] Substantiv | közbenjáró [~t, ~ja, ~k]◼◼◼főnév |
die Fürbitterin [der Fürbitterin; die Fürbitterinnen] Substantiv | imádkozó [~t, ~ja, ~k]főnév kérelmező [~t, ~je, ~k]főnév |
das Fürbittgebet Substantiv | kérőima (másokért)főnév |
gallenbitter | |
das Gambit [des Gambits; die Gambits] Substantiv [ɡamˈbɪt] | gambit◼◼◼főnév nyitócselfőnév |
kiebitzen [kiebitzte; hat gekiebitzt] Verb [ˈkiːbɪt͡sn̩] umgangssprachlich scherzhaft | kibicel (kártya) [~t, ~jen, ~ne]ige |
der Habit (auch: das) [des Habits; die Habite] Substantiv [haˈbiːt] bildungssprachlich abwertend | furcsa felvonuláskifejezés |