Német | Magyar |
---|---|
linken [linkte; hat gelinkt] Verb [ˈlɪŋkn̩] | becsap◼◼◼ige átvág◼◼◻ige |
anblinken [blinkte an; hat angeblinkt jemanden] Verb | fényjelet adkifejezés rávillogige |
aufblinken [blinkte auf; hat aufgeblinkt] Verb | felvillan◼◼◼ige felcsillanige felragyogige |
aufklinken [klinkte auf; hat aufgeklinkt] Verb | kinyit (ajtót, ablakot)◼◼◼ige |
ausklinken [klinkte aus; ist ausgeklinkt] Verb | |
ausklinken [klinkte aus; hat ausgeklinkt] Verb | kikapcsol (kampóval/retesszel/foggantyúval)ige kilincsművet kiakasztkifejezés kiold (kampóval/retesszel/foggantyúval)ige kireteszelige |
ausklinken, sich [klinkte aus sich; hat sich ausgeklinkt] Verb | elveszti az önuralmátkifejezés elvonul a társaságtólkifejezés tejel (fizet)ige |
blinken [blinkte; hat geblinkt] Verb [ˈblɪŋkn̩] | villog◼◼◼ige indexel◼◻◻ige csillog◼◻◻ige hunyorítige |
die Halblinke [ein Halblinker; des/eines Halblinken; die Halblinken/zwei Halblinke] substantiviertes Adjektiv Sport | balösszekötőfőnév |
einklinken [klinkte ein; hat eingeklinkt] Verb | becsappanige becsapódikige bereteszelige |
einklinkend Adjektiv | bereteszelőmelléknév elreteszelőmelléknév reteszelőmelléknév |
klinken [klinkte; hat geklinkt] Verb | kilincset lenyomkifejezés |
die Klinke [der Klinke; die Klinken] Substantiv [ˈklɪŋkə] | kilincs◼◼◼főnév |
das Klinkenrad Substantiv | kilincskerékfőnév |
mit dem linken Bein aufstehen | |
die Sperrklinke [der Sperrklinke; die Sperrklinken] Substantiv | kilincsműfőnév |
die Türklinke [der Türklinke; die Türklinken] Substantiv | kilincs◼◼◼főnévAz egyetlen ujjlenyomat, amelyet a rendőrség a kilincsen talált, Johné volt. = Die einzigen Fingerabdrücke, die die Polizei an der Türklinke fand, waren Johns. |
verlinken [verlinkte; hat verlinkt] Verb [fɛɐ̯ˈlɪŋkn̩] | belinkel◼◼◼ige csatol URL-tkifejezés |
zuklinken |