Norwegisch | Ungarisch |
---|---|
gjør [gjorde, gjort] v | |
dum [-t, -me] adj | nehézfejű, balgatag, bamba, bolond, buta, bárgyú, béna, dőre, hülye, ostoba, tudatlan |
gjør frisk | |
gjør framsteg | |
gjør kåt | |
gjør skarp | |
gjør forbløffet | |
gjør oppbud | |
gjør utslag | |
gjør furore | |
gjør vill | |
gjør bitter | |
gjør myk | |
gjør solbrent | |
gjør kraftløs | |
gjør kvass | |
gjør avbikt | |
gjør lettere | |
gjør svimmel | |
gjør blind | |
gjør brun | |
gjør ugagn | |
gjør fortvilet | |
gjør gjeldende | |
gjør slank | |
gjør trist | |
gjør opp | |
gjør mykere | |
gjør skade | |
gjør feil | |
gjør delaktig | |
gjør ensartet | |
gjør rent | |
gjør bløt | |
gjør tynnere | |
gjør holdt | |
gjør trett | |
gjør klar |