Maďarčina | Nemčina |
---|---|
görcsösen kapaszkodik vmibe | |
gumibelső főnév | der Reifenschlauch »Substantiv |
gyönyörködik valamiben ("legelteti a szemét") ige | weiden sich [weidete; hat geweidet]Verb |
gyönyörködik vmiben | |
gyönyörködik vmiben kifejezés | verlustieren, sich [verlustierte sich; hat sich verlustiert]Verb |
hisz vmiben kifejezés | an etw glaubenPhrase |
illeszkedik (vmibe) ige | fügen, sich [fügte sich; hat sich gefügt] (in mit Akkusativ)◼◼◼Verb |
illetékes (valamiben) ige | |
illik (vmibe) ige | fügen, sich [fügte sich; hat sich gefügt] (in mit Akkusativ)◼◼◼Verb |
járatos vmiben rég | |
járatos (vmiben) melléknév | |
kapaszkodik vmibe | |
kerül vmibe kifejezés | |
kételkedik (vmiben, vkiben) ige | zweifeln [zweifelte; hat gezweifelt] (an mit Dativ)◼◼◼ »Verb |
kezd vmibe | |
kotorászik vmiben egy eszközzel kifejezés | |
lyukat fúr vmibe kifejezés | |
megakadályoz vkit vmiben | |
megakadályoz vkit/vmit vmiben kifejezés | |
megállapodik valakivel (valamiben) | |
megállapodik vmiben | festgemacht »[ˈfɛstɡəˌmaxt] |
megállapodni vmiben kifejezés | festklopfen [klopfte fest; hat festgeklopft] »Verb |
megbetegszik vmiben kifejezés | erkranken [erkrankte; ist erkrankt] (an mit Dativ) »Verb |
megbízik vmiben/vkiben kifejezés | |
(meg)bízik (vmiben/vkiben) ige | vertrauen [vertraute; hat vertraut] (mit Dativ)◼◼◼ »Verb verlassen sich [verließ sich; hat sich verlassen] (auf etw/jm)Verb |
megegyezik vmiben ige | vereinbaren [vereinbarte; hat vereinbart] (Akkusativ) »Verb |
megegyezik (vmiben) kifejezés | |
megfogódz(kod)ik (vkiben/vmiben) ige | festhalten, sich [hielt sich fest; hat sich festgehalten] (an jm/etw mit Dativ)Verb |
meghal (vmiben) kifejezés | sterben an [starb; ist gestorben] (mit Dativ)◼◼◼Verb |
megkapaszkodik vmiben | |
nagyon tehetséges vmiben | |
nem bízik (vkiben/vmiben) kifejezés | misstrauen [misstraute; hat misstraut]◼◼◼ »Verb |
nemibeteg-gyógyászat kifejezés | die Venerologie »Substantiv |
örömét leli vmiben | |
osztozik (vmiben) ige | teilnehmen [nahm teil; hat teilgenommen] (an mit Dativ)◼◼◼ »Verb |
része van (vmiben) ige | |
része volt vmiben | teilgehabt »[ˈtaɪ̯lɡəˌhaːpt] |