Maďarčina-Nemčina slovník »

kiejt znamená v Nemčina

MaďarčinaNemčina
kiejt

geäussert

kiejt (hangot) ige

aussprechen (spicht aus) [sprach aus; hat ausgesprochen ]◼◼◼ »Verb
[ˈaʊ̯sˌʃpʁɛçn̩]
Nehéz kiejteni ezt a szót. = Dieses Wort is schwer auszusprechen.

kiejthető melléknév

aussprechbar◼◼◼ »Adjektiv

kiejtés főnév

die Artikulation [der Artikulation; die Artikulationen]◼◼◼ »Substantiv
[ˌaʁtikulaˈt͡si̯oːn]

die Vokalisierung [der Vokalisierung; die Vokalisierungen] »Substantiv
[vokaliˈziːʁʊŋ]

der Zungenschlag [des Zungenschlag(e)s; die Zungenschläge] »Substantiv
[ˈt͡sʊŋənˌʃlaːk]
seltener

kiejtés (nyelvi) főnév

die Aussprache [der Aussprache; die Aussprachen]◼◼◼ »Substantiv
[ˈaʊ̯sˌʃpʁaːxə]
Mindkét kiejtés helyes. = Beide Aussprachen sind richtig.

kiejtési jel kifejezés

das Aussprachezeichen »Substantiv

kiejtési szótár kifejezés

das Aussprachewörterbuch [des Aussprachewörterbuch(e)s; die Aussprachewörterbücher]◼◼◼ »Substantiv
[ˈaʊ̯sʃpʁaːxəˌvœʁtɐbuːx]

"h"-hangot kiejt kifejezés

aspirieren [aspirierte; hat aspiriert] »Verb
[ˌaspiˈʁiːʁən]

(jellemző) kiejtés főnév

der Akzent [des Akzent(e)s; die Akzente] »Substantiv
[akˈt͡sɛnt]

a görög abc rossz kiejtése kifejezés

der Lambdazismus [des Lambdazismus; —] »Substantiv
[lambdaˈt͡sɪsmʊs]

c alatti fül kiejtésre kifejezés

die Cedille [der Cedille; die Cedillen] »Substantiv
[seˈdiːjə]

fémet oldatából kiejt kifejezés
vegy

ausfällen [fällte aus; hat ausgefällt] »Verb

helyes kiejtés kifejezés

die Orthoepie [der Orthoepie; die Orthoepien] »Substantiv
[ɔʁtoʔeˈpiː]

helyes kiejtés tudománya kifejezés

die Rechtlautung »Substantiv

hibás kiejtés

fehlerhafte Aussprache

magánhangzó kiejtése kifejezés

die Vokalaussprache »Substantiv

rossz német(ségű) kiejtés

undeutsche Aussprache

színpadi kiejtés kifejezés

die Bühnenaussprache [der Bühnenaussprache; —] »Substantiv
[ˈbyːnənˌaʊ̯sʃpʁaːxə]

tagolt ((kiejtés) melléknév
nyelv

artikuliert◼◼◼ »Adjektiv
[aʁtikuˈliːɐ̯t]

világos (kiejtés) melléknév
nyelv

artikuliert◼◼◼ »Adjektiv
[aʁtikuˈliːɐ̯t]

világosan kiejt kifejezés
nyelv

artikulieren [artikulierte; hat artikuliert] »Verb
[aʁtikuˈliːʁən]

érthető (kiejtés) melléknév
nyelv

artikuliert◼◼◼ »Adjektiv
[aʁtikuˈliːɐ̯t]

érthetően kiejt kifejezés
nyelv

artikulieren [artikulierte; hat artikuliert]◼◼◼ »Verb
[aʁtikuˈliːʁən]