Maďarčina | Latinčina |
---|---|
mindenki főnév | O.O. (omnes)noun OO. (omnes)noun |
mindenki (kivétel nélkül) főnév | nemo nonnoun |
mindenki (pron relat-mal, hasonlításban középfokkal) főnév | quisque quidquenoun |
mindenki, aki | |
mindenki a király példáját követi (Claudianus) | |
mindenki a maga szerencséjének a kovácsa (Bacon) | |
mindenki a maga szerencséjének kovácsa (Sallustius) | |
mindenki a saját felfogóképessége szerint ítéli meg a dolgokat | |
mindenki azzal foglalkozzék, amihez ért | |
mindenki boldogságra, örömre törekszik, de nem tudják hol van a tartós és nagy boldogság, illetve öröm (Seneca) | omnes tendunt ad gaudium, sed unde stabile magnumque consequantur ignorant |
mindenki egyetértése (közmegegyezés) | |
mindenki ellensége | |
mindenki háborúja mindenki ellen (a létért való küzdelmet jelenti) (T. Hobbes) | |
mindenki iránt tanúsított (nagylelkűség) melléknév | vulgaris [vulgaris, vulgare]adjective |
mindenki kényének kiszolgáltat | divolgo(1st) |
mindenki kényének kiszolgáltat ige | divulgo [divulgare, divulgavi, divulgatus](1st) |
mindenki kényének kiszolgáltatott | divulgatus(3rd) |
mindenki mást mond | |
mindenki saját magában reménykedhet (Vergilius) | |
mindenki seperjen a saját háza előtt, vagyis a jót vagy a rosszat előbb ott vegyék észre | |
mindenki szeme láttára | |
mindenki szemeláttára | |
mindenki szemében és szájában van már (Cicero) (mindenki tud róla, már nem titok) | |
mindenki számára egy az út az életbe, mint ahogy a távozás is ugyanaz (király vagy koldus - születése és halála egyforma) Unus multorum | |
mindenki számára hozzáférhető melléknév | patulus [patula, patulum]adjective vulgatus [vulgata, vulgatum]adjective |
mindenki tengere | |
mindenkihez eljuttat | vulgo [vulgare, vulgavi, vulgatus](1st) |
mindenkinek (megadni) a magáét (ami őt megilleti) (id. Cato) | |
mindenkinek a maga gyermeke tetszik (Plautus) | |
mindenkinek a magáét | |
mindenkinek a magáét (Cicero) | |
mindenkinek a saját butasága okoz kárt | |
mindenkinek a saját külleme tetszik, még ha nem is túlságosan szép (Ovidius) |