Maďarčina | Latinčina |
---|---|
oly régóta határozószó | tamdiuadverb |
Ophiuchus (Kígyótartó) (csillagkép) | |
Palatium-hegy Rómában (ahol Augustus óta a császárok laktak) főnév | Palatium [Palati(i)](2nd) N |
papi testület (4-, majd 8- és Sulla óta 15 tagból áll) | |
puha lótakaró nyereg főnév | ephippium [ephippi(i)](2nd) N |
repülőgép-pilóta (személy) főnév | aviaticus [~i]noun |
régebb óta | |
régóta határozószó | a longo temporeadverb antiquitus [antiquita -um, antiquitior -or -us, antiquitissimus -a -um]adverb diu [diutius, diutissime]adverb dudumadverb ex longoadverb iamdudumadverb jamdudumadverb olimadverb |
római légió (Romulus idejében az egész haderő 3000 gyalogos- és 300 lovasból,. Servius Tullius óta 4200 emberből állott. Ez a szám később 6000-re emelkedett s minden egyes légió feloszlott 10 cohors-ra) főnév | legio [legionis](3rd) F |
rögtönzött bohózat (Ennius óta lírai és epikai költemények egyvelege, Lucilius és Horatius óta gúnyvers, szatíra) főnév | satura [saturae](1st) F |
rövid szótag | brevis [~is]F |
saját (a birtokos névmáshoz nyomatékként járuló szótag, pl. mepte, meapte, maopte -az én saját ~om) | |
Sancus (sabinus Isten, a szótartás és hűség Istene) | Sancus [~i]M Sangus [~i]M |
spondeus (két hosszú szótagból álló versláb) főnév | spondeus [spondei](2nd) M |
szótag főnév | syllaba [syllabae](1st) F |
szótag kiejtési időtartam (ˇ) főnév | mora [morae](1st) F |
szótagmérés főnév | mensio vocumnoun |
szótagonként főnév | syllabatimnoun |
szótagtoldalék főnév | affixum [affixi](2nd) N |
szótalan melléknév | elinguis [elinguis, elingue]adjective |
sótartó főnév | concha salisnoun salinum [salini](2nd) N vas salinumnoun |
sótartócska főnév | salilium [~i]noun |
teljes végződésű (pl. szótag) melléknév | acatalectus [acatalecta, acatalectum]adjective |
természetes felszíni (gleccser, hótakaró, takarójég, stb.) és felszín alatti jéggel, jégtakarókkal foglalkozó tudomány | glaciologia [~ae]F |
természeténél fogva hosszú szótag | |
trochaeus (egy hosszú és egy rövid szótagból álló ütem) főnév | trochaeus [trochaei](2nd) M |
tulajdon (a birtokos névmáshoz nyomatékként járuló szótag, pl. mepte, meapte, maopte -az én saját ~om) főnév | ~ptenoun |
utolsó előtti (pl. szótag) | |
utolsótól számított harmadik (pl. szótag) | |
zászlótartó |