Latein | Ungarisch |
---|---|
incubo [incubare, incubui, incubitus] (1st) verb | őrizige |
indicia dubia | |
indissolubilis [indissolubilis, indissolubile] adjective | fel nem bonthatómelléknév felbonthatatlanmelléknév |
indissolubilitas [indissolubilitatis] (3rd) F noun | |
indubius [indubia, indubium] adjective | kétségtelenmelléknév |
indubito [indubitare, indubitavi, indubitatus] (1st) verb | |
innubilus [innubila, innubilum] adjective | derűs (ég)melléknév felhőtlen (ég)melléknév |
insolubilis [insolubilis, insolubile] adjective | felbonthatatlanmelléknév kétségbevonhatatlanmelléknév |
interdum vulgus rectum videt, est ubi peccat | jól lát olykor a nép, de hibázik is éppen elégszer (Horatius) |
ira perit subito, quam gignit amicus amico | |
iub. (iubilaeum) noun | évfordulófőnév |
iubilatus (3rd) | |
iubilatus sacerdos | jubiláns pap (papságának ötvenedik évfordulóját betöltött személy) |
ius subiectivum | |
Jubil.Episcop. (iubilaeum episcopale) | |
jubilatus sacerdos | |
labitur occulte, fallitque volubile tempus | csendesen surran el a változó idő, s akkor hiányzik, amikor a legnagyobb szükség volna rá |
labitur occulte fallitque volubilis aetas | oly hamar elrepül az idő, hogy szinte észre sem vesszük (Ovidius) |
laudabiliter se subiecit et opus reprobavit | dicséretesen alávetette magát és művét visszavonta (régen az Indexre tett egyházi írók magatartását fejezték ki ezzel) |
lex dubia non obligat | |
lubido [lubidinis] (3rd) F noun | élvezethajhászásfőnév gerjedelemfőnév kéjvágyfőnév kicsapongásfőnév kívánságfőnév nemi vágyfőnév önkényfőnév szeszélyfőnév |
lubet [lubere, lubuit, lubitus est] (2nd) IMPERS verb | libetige tetszikige |
m.s. (mors subitanea) | |
magis dubius adjective | kétesebbmelléknév |
malus ubi bonum se simulat, tunc est pessimus | a rossz ember akkor a legrosszabb, amikor jónak tünteti fel magát (Publilius Syrus) |
Mandubii [~orum] adjective M | Mandubii (galliai nép)melléknév |
manubiae [~arum] noun F | hadi zsákmányfőnév koncfőnév |