Latein | Ungarisch |
---|---|
stilus [stili] (2nd) M noun | fogalmazásfőnév szerkesztésfőnév írásfőnév írásmódfőnév íróvessző (hegyes végével a viasztáblára írtak, lapos végével a hibákat simították el)főnév |
stilus curiae | |
stilus curialis | |
stilus optimus et praestantissimus dicendi effector ac magister | a stílus a szónoklás legjobb és legjelentősebb tényezője és mestere (Cicero) |
stilus virum arguit |